A Végtelen sivatag

7 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Csüt. Aug. 24 2017, 20:56

A Kazekage Megmentése

Résztvevők:
Nanja és Abuso



Mindkettőtöknek sikerül a földre vetődnie Egyes össztűze elől, mely egyenként üti át az iwaiak védelmét. Ezután Abuso parancsra inti a bogarait, hogy aprítsák fel a maradékot. Abuso bogarai a hátsó két-két iwaival kezdték, akik még tudtak volna távolról támadni, így ők voltak az elsődleges veszélyforrások, ezt a bogarak is tudják. Nanjának sikerül hátraugrania, felkapnia pár szöget, és néhányuk be is talál az iwaiak immáron védelem nélkül hagyott részeire, de kevés sikerrel, hiszen Nanja nem szögdobáláshoz van szokva, és sokkal kisebbek, mint egy kunai, valamint sokkal másabbak, mint egy shuriken. Viszont, elég hasonlóak egy senbonhoz, így a gond inkább az iwaiak vastag ruhája, esetleg az aránytalanul, kis helyeken megbomlott Iwa no Yoroi lehetett. Ennek ellenére az akciója sikeres, majd két szöggel a kezében, mind két kezében, hiszen a bo-val lehetetlen lett volna, így attól megvált, ezután pedig újdonsült fegyvereit az egyik iwai szemeibe döfte. Az Iwa no Yoroi nem volt túl vastag az ellenfél szemei fölött, így Nanjának sikerült egy életre megvakítania a férfit. Ő felüvölt fájdalmában, és ha Nanja nem ugrik hátra, ijedtében meg is vágja őt a kunai-val, az oldalán. Azonban Nanjának már nincs ideje megvakítani a másik férfit, hiszen őt is, és az előbbi célpontját is, elkapják Abuso bogarai, és darabokra tépik.
Ami Abuso-t illeti, nem marad elég ideje a technikája kivitelezéséhez, mellyel homok-béklyóba zárta volna az iwaiak karjait, hiszen Egyes feltűnt a színen és tüzelni kezdett, így fedezékbe kellett vonulnia. Azonban amíg az iwaiakat megzavarta koordinált támadásukban Egyes hirtelen (akár Dinamikusnak is mondható - a szerk.) belépője, addig Abusonak bőven volt elég ideje egy bárdszerű penge alkotására, és azokkal megpróbálja még jobban meggyengíteni az Iwa no Yoroi-t, esetleg le is vágni az iwaiak fejét. Az egyikükét sikerül is, bár a lehulló fejet még röptében elkapják Abuso bogarai, és darabokra tépik, ahogy a többi támadót is.
Amint az utolsó iwai is holtan esett össze, Egyes nemes egyszerűséggel a földre dobja fegyverét.
- Ez az egész mentőakció már most el van baszva, pedig még el sem kezdtük. - jegyzi meg, majd közelebb lép hozzátok. - Mindketten jól vagytok? Remek. Akkor adjatok hálát az égnek, és menjetek haza. Ja, várjunk... nincs hazánk. Egyiküknek sem, mert elvették tőlük.
Társatok hangjában dühöt, szomorúságot, megvetést, és hazafiasságot véltek felfedezni egyszerre. Talán emlékeztethet titeket arra, ahogyan ti éreztek. Arra az igazságtalanságra, amit át kellett élnetek, arra a veszteségre, amit megszenvedtetek. Talán fel is ég bennetek a hazaszeretet, a tettrekészség lángja... sőt, talán már mindannyiótokat csak az tart talpon.
- De ez, innentől kezdve egy öngyilkos küldetés, és tudjátok, engem már sajnos nem visel meg, hogy láttam a bajtársaim halálát. - folytatja Egyes, kissé dühösebben. - Túl sokszor kellett már végignéznem ugyanezt, és nem vagyok hajlandó tűrni, hogy még ha a szülőfalumnak így is kell maradnia, mert Rikudou bocsássa meg nincs elég emberünk a felszabadítására, a Kazekage akkor sem maradhat tovább iwai kéz alatt. Ő az, akire a népünknek szüksége van, akikre nektek, és nekem szükségünk van. Ha még mindig ki akarjátok menteni, kövessetek, ha pedig nem... akkor köszönöm az eddigi szolgálatotokat, és segítségeteket. De én megyek. Már úgy sincs mit vesztenem.
Miután Egyes szinte könnyes szemekkel fejezi be monológját, elindul a helyszín felé, ahol eredetileg csapott le az első nagyobb szikladarab. Azok összezúzott holtesteit láthatjátok, akik veletek tartottak volna. Az egyiküknek felnyitották a hátizsákját, viszonylag abban volt az előbb használt fegyver. Mind szinte lehetetlen pózokban fekszenek a földön, kitekeredve, vérbe fagyva, majd hogy nem péppé zúzva. Úgy néznek ki, mint a darált hús. Abuso "húsdaráló" hasonlata úgy néz ki, elég helytálló volt.
- Látom a térkép tönkrement. - jegyzi meg Egyes, amennyiben követtétek őt, és elég közel vagytok ahhoz, hogy hallhassátok.
Rámutat a papírosra, mely átázott a vértől, és néhány helyen szét is szakadt. A repkedő sziklák által keletkezett szélhullám néhány darabját még el is fújta, így teljesen használhatatlan.
- Ha megsérültetek, vagy utánpótlásra van szükségetek, vegyétek el amit tudtok. Mindegyiküket ismertem, és higgyétek el, ők is ezt akarnák. - jegyzi meg Egyes búskomoran, majd neki is lát annak, hogy átkutassa elesett bajtársai holmijait.
Ti is így tehettek (az iwaiakkal is). A holtak már nem tudnak haragudni... de már sajnos segíteni sem tudnak nektek. Biztos, hogy működni fog így ez a mentőakció? Csak három emberrel?


***


Miután mind végeztetek a kutakodással, és mindannyian beleegyeztetek abba, hogy Egyessel tartsatok, ő bólint, majd elétek lép, és felemeli a kezét. Chakrahasználatba kezd, melynek hatására, egész Sunagakure miniatűr verziója rajzolódik ki a homokból, szépen-lassan, szinte minden részletével a helyén.
- Normál esetben eltemetnénk bajtársainkat, vagy ami maradt belőlük, de attól tartok, erre most már nincs időnk. - jegyzi meg, majd a homok-térképre mutat. - Szóval, mint ahogy már korábban mondtam Abuso-nak, a bejutáshoz az evakuációs pontokat fogjuk használni, melyet vészesetekben arra használták, hogy kimentsék a lakosságot. Az iwaiak talán még nem találták meg a járatot a keleti oldalon, szóval ott próbálunk majd bejutni. Abuso és én is tudjuk hol van, szóval ezzel nem lesz gond. A gond akkor lesz, amikor bejutunk Sunába. Melyikőtök járt már a börtönben Iwa keze alatt? Ha voltatok, akkor tudjátok, hogy az egy erőd. De abból, amit tőletek láttam... szerintem be tudunk jutni, és kimenteni a Kazekage-samát. Az egyetlen gond a szenzorok, és a több száz ezer, vagy több iwai, akik elfoglalták a falunkat. Csak ők állnak az utunkban... de hé, mint mondtam, ez egy öngyilkos küldetés. A feladatunk, minden áron kijuttatni a vezetőnket, még ha ez az életünkbe is kerül. Az eredeti tervet pedig nyolc emberre szabtam... hárommal nem tudunk sokat kezdeni, így annak lőttek, de legalább amint bejutottuk a faluba, könnyebben maradhatunk észrevétlenek, és nem kell szétválnunk. Egy shinobi faluba szivárgunk be mely az ellenség keze alatt van, ráadásul háború alatt. - mondja, majd ekkor kis szünetet tart, aztán pedig folytatja.
- Várom az esetleges megjegyzéseket, tippeteket, taktikákat, és információkat, amennyiben birtokotokban van. És gyorsan... mert ha Iwagakure már ilyen bőszen támad, akkor azt jelenti van emberük akiket pazarolhatnak, és ha Sunagakurénak egyre kisebb védelemre van szüksége... akkor az mind tudjátok, mit jelenthet. Ha pedig elkésünk, minden elveszik. - fejezi be végül Egyes, ám úgy néz ki, nem mondott el nektek mindent.

Lehet, hogy először meg kellene osztanotok vele amit tudtok, mielőtt kifaggatjátok. Bár egy ilyen küldetésnél elengedhetetlen a bizalom, nincs sok veszteni való időtök. Miután a terv készen áll, vagy ha más nem, akkor legalább az elképzelésetek stabil lábakon áll, megkezdődhet... az öngyilkos küldetésetek, mely talán az utolsó is lesz egyben.


//Amennyiben átkutatjátok a halott sunaiakat vagy iwaiakat, mind írjátok le mit kerestek, és mit próbáltok megtalálni, én pedig majd leírom sikerült-e. Amennyiben a karaktereitek sérültek, elláthatjátok magatokat a következő posztotokban. A felszereléseket illetően pedig legyünk reálisak, elvégre ez egy beszivárgó küldetés, szóval ne keressetek olyasmit, mint az előbbi szög-lövő, vagy olyan tárgyakat, melyek nem férnek el egy hátizsákba.//
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Nanja on Szomb. Aug. 26 2017, 18:04

Valamilyen különös okból Nanja igencsak élvezte ellenségének megvakítását, mellyel nem csak a szeme világát vette el értelem szerűen, hanem maga a tudat, hogy ekkora fájdalmat tudott neki okozni illetve, hogy egy életre megpecsételte ezzel a sorsát azzal, hogy semmi haszna nem lesz a jövőben. Mint shinobi, már nem lesz képes semmire. Ahogy a férfi felüvöltött fájdalmában Nanja arcán egy elégedett mosoly volt látható, tekintete pedig majd nem megegyezett egy fanatikus őrült arcáéval. Elugorva tőle elkerült egy esetleges vágást. Több sem kellett neki, elég volt annyi, amennyit eddig kapott. Indult volna a másik felé, ugyan azzal a céllal, de Abuso bogarai gyorsabbak voltak. Még soha nem látott ilyen bogakarak, talán csak a könyvekben, ilyet meg pláne nem, hogy élve felfaljanak ennyi embert. Most volt csak lehetősége szétnézni, a látvány pedig egyszerre kavarta fel, illetve nyugtatta meg. Ennek a csatának vége. Szereztek pár sérülést, amit lehet simán elkerülhettek volna, ha sokkal figyelmesebbek. Nanja-nak a harc sokkal megerőltetőbb volt, hiszen hosszú hosszú ideig volt befalazva, ezzel minden mozgástól meggátolva. Lelkileg is sérült volt, mondjuk nem úgy, mint kiskorában. Miután az utolsó iwagakure-i ninja is kilehelte a lelkét, vett egy nagy levegőt és lassan kifújta. A csendet, ami csak egy pillanatig tartott Egyes törte meg, a lehető legszívszorongatóbb beszéddel. Sokban volt igaza. Nincs otthonuk olyan szempontból, hogy az most el van foglalva az ellenség által. Nem tudnak kihez hazamenni, mert mindenki halott, vagy elveszett akit ismertek, szerettek. De! Ilyen könnyen nem fogják feladni. Nem tehetik. Nem dönthetnek ők hárman egy egész falu helyett. Nem, egyszerűen nem hátrálhatnak meg most. Egyes tovább folytatja a siránkozást, de ugyan akkor bele is törődött abba, hogy most már neki mindegy, ha bele is hal, akkor is megpróbál visszajutni a faluba, és a tőle telhetö legjobb módon szabadítani ki a Kazekage-t

~ Jól mondja... amíg a Kazekage fogságban, a lakosság kénytelen elviselni a megaláztatást, amit az iwakagure-i kutyáknak köszönhetnek. Nincs miben reménykedniük, amíg Ö fogságban van. Mindenféleképpen ki kell szabadítanunk. Nem csak azért, mert Kazekage címet viseli. Ö a falu szíve és lelke. Mindenkinek szüksége van rá.

Ugyan Egyes szavaira nem tudott, vagy csak nem akart most mit válaszolni, de már most tudta, mit kell tennie. Követte a férfi lépteit, majd elfordult abba az irányba, ahol Kinto és Rina volt. Egyiküknek csak a karja, másikuknak a lába-karja látszódott ki az alól a szikla alól, ami összezúzta öket. Ismét olyanokat vesztett el, akik kisegítették a bajban. Kérés nélkül. Mert kötelességüknek érezték, hogy segítsenek azokon akik rászorulnak ilyen nehéz időkben.

A támadás elött mind a ketten levették táskájukat, de Nanja csak Rin holmiját vette magához, kötszer után kutatva. Ha talán némi víz is akadt köztük, akkor inna egy kortyot, majd egy tiszta kötszerrel megtisztítaná sebeit. A mélyebb vágásra/vágásokra különösebb figyelmet fektetne, nem lenne valami jó, ha elfertőződne. Egyes tudatja velük, hogy a térkép ami segített volna nekik a bejutásba a faluba, szinte teljesen megsemmisült. Végezve saját sebeinek kitisztításával, bekötésével, fogja az egész táskát és Abuso-nak adja.

- Van még pár hasznos dolog benne, amire szükséged lehet.

Egy halovány mosoly kíséretében adta át tehát, majd Bo-ja után kutat. Egyes javaslatára, miszerint társai holmiját is nyugodt szívvel átnézhetik, inkább az ellenség holmija hozta lázba. Míg ők minimális ellátással rendelkeztek, hiszen olyan könnyen juthattak fegyverekhez, addig az ellenség biztos rendelkezik pár érdekes dologgal. A homokban heverő kunai-k közül eltett magának kettőt, majd a táskákat kezdte felnyitni. Robbanó jegyzet, füstbomba, és ehhez hasonlók érdekelték. Nem kívánt olyan sok mindent magához venni. Nem túrázni mennek, illetve le is lassítaná, ha sok felszerelést vinne magával. Tehát kiválasztana egy táskát, amibe, ha tud akkor kettö robbanó jegyzetet és kettő füstbombát tenne. Részéről ennyi elég. Visszatér Egyeshez.

- Nem azért jutottam ki a börtönből, hogy aztán a hátam mögött hagyva az otthonomat áruljam el azokat, akiket szeretek, és akiknek olyan sokat köszönhetek. Mi lett volna a terv? Hárman vagyunk igaz...de megpróbálhatjuk a lehetetlent.

Hangja elárulta róla, hogy semmi sem gátolhatja meg abban, hogy részt vegyen a küldetésben, illetve, hogy azt sikeresen el is végezze. Miután ebben mind a hárman egyetértettek, Egyes a homokból szinte elővarázsolta Sunagakure mini változatát.

~Hú de király! o.o
Ilyen módon még sosem látta faluját, de teljesen lenyűgözte. Egyes elmondta a hadi tervet, megjegyezve, hogy három emberrel több száz iwai-val szemben egy öngyilkos küldetés elé néznek. Olyan sok minden történt Nanja-val, végig kell gondolnia mindent az után, hogy a börtönéből kijutott.

- Nem...nem mi vagyunk az egyetlenek, akik ki akarják szabadítani a Kazekage-t.Mint elöbb említettem, én megjártam a börtönt. Egy Shiburu nevü férfi segített megszökni. Mind e közben még kiszabadított még egy tagot...mi is volt a neve..Shitara...vagy...Shitaro...nem...Shitaira-dono! Igen, így hívta azt a személyt. Ö is azon volt, hogy a Kazekage-t kiszabadítsa. Aztán miután kijutottunk a börtön falai közül, sok robbanás, és csata hangja hallatszott. Shiburu időt nyerve nekünk, feltartott pár iwagakure-t, aztán csak három fiatal genin-t kellett legyűrni, és kint is voltunk a faluból. Velem volt egy lány is. Fuumai. Sajnos öt csúnyán eltalálta a fejét egy kunai, azóta sem tért magához. Amit a börtönt illeti belülről...sok ninja-t, akik komolyabb őrizetre szorult, azokat szó szerint bevakolták a falba. Mások csak bilincset kaptak, aztán vannak akik pecsétes védelem alatt állnak. Ahogy a Kazekage-sama is. Meg persze sok őrrel...
Gondolkozott még egy darabig, illetve ami kérdés még felmert volna a két férfinak, azokra válaszolni fog.
avatar
Nanja
Játékos

Taijutsu Pontok : 109

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 450

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Yonmare Abuso on Vas. Aug. 27 2017, 15:29

Abuso csalódottan tekintett végig a vörösre festett sivatagon. Bárhova nézett, nem látott mást csak hullákat és töménytelen mennyiségű vért. Hatalmas sziklák, melyek porrá zúzták társait, elesett iwagakurei testek és maradványok, melyeket néhány perce még saját bogarai öltek meg és daraboltak fel. Az elmúlt néhány perc alatt robajló csatakiáltások, kiszakadó földdarabok és számos halálhörgés zengett végig ezen a tájon.
Miután Abusonak sikerült likvidálnia az előtte álló férfit, s fejét megfosztotta testétől, a skarabeuszok visszatértek, s megkezdhették a megmaradt ellenség felmorzsolását. Egyes fegyvere több volt egyszerű figyelemelterelésnél. Bárhonnan is szerezhette azt a különleges eszközt, tökéletesen felhasználta arra, hogy végleg megbontsa az iwagakureiek vonalát, s átbillenthesse a mérleget a saját oldalukra. A bogarak nem kíméltek senkit. Kegyetlenül törtek elő a homok alól, s vájták be magukat a megtöredezett védelmeken. A shinobinak nem volt esélyük a menekülésre. A skarabeuszok azonnal bemásztak a bőrükön belülre, s testüket percek alatt szétrágták. Kegyetlen halál, mégis...a chunnin szerint teljes mértékben kiérdemelt volt. 
- Ez mindig is egy öngyilkos küldetés volt! - emeli fel hangját némiképp, mikor Egyes dühkitörése megkezdődött. - Két háborút jártam már meg. Az elsőben a szüleimet ölték meg a határon, miközben a civil falvakat őrizték. Testüket ilyen sziklák zúzták porrá a szemem előtt. Láttam, ahogy szétszakadnak, s miközben vérük befestette az arcomat, láttam, ahogy kiáltani próbálnának, de már nem tudtak. Meghaltak. Többször voltam már büntető- és fogolytáborban, mint akadémiás kiránduláson. Aztán a háború véget ért, én pedig visszakerültem a falumba. Sunagakure városában élhettem újra. Ahogy telt az idő, megismertem a világ legcosdálatosabb nőjét, aki megajándékozott engem egy apró fiúval. Alig múlt el öt éves, mikor az anyjával együtt meghaltak. Ott álltam velük szemben a házban, amelyben éltünk. A katonák java már az utcákon indultak a kapu felé. Minden mozgósítható emberre szükség volt. Azonban mikor közelebb akartam lépni, hogy még egyszer, utoljára megcsókolhassam őt, a ház fala beszakadt egy robbanás következtében és magával sodorta őket. Sunagakure utcáit felrobbantották a betörő iwagakureiek. Majd még aznap elveszítettük az egész várost. Azóta fogolytáborokban és a sivatagban élek. Nem maradt már semmim, amit elveszíthetek. Egy dolgot kivéve. A bosszúm. Megesküdtem, hogy bosszút állok ezért. Nem csak a fiamért és a feleségemért. Nem az anyámért és az apámért. Hanem a falu összes halottja nevében. Sunagakure nevében. Megfogadtam, hogy addig nem fogok meghalni, amíg nem lesz újból szabad a város. Ha kell, felrobbantom az egészet, hogy maga alá temethesse ezeket az átkozott férgeket, majd a két kezemmel újjá építem. De nem fogom hagyni, hogy az a kurva Iwagakurei itt fészkelje be magát. Önygilkos küldetés. De őszintén...mi veszteni valónk maradt még?
Abuson  dühkitörése alatt chakraja akaratlanul is előtört, s felkavarta teste körül a homokot. Ökleinek szorításából engedni kezdett,  majd egy nagy fújással visszatért a tervhez.
- Igen, tudom, hogy merre van. Azonban ha a lány valóban a városból szökött, biztos megkezdték az alaposabb átkutatását a titkos katakombáknak. Talán már hallotta a nevem. Yonmare Abuso vagyok, Sunagakure Skarabeusza. Képes vagyok az irányításom alá vonni a sivatagi bogarakat, s nagyobb rajokban mozgatni őket. A skarabeuszaim képesek lehetnek bejutni a falakon túlra, s ha még ki is szúrják a szenzorok, néhány bogárra nem fognak gyanakodni. A bogaraimmal megtalálhatjuk az üres járatokat és bejuthatunk anélkül, hogy nagyobb feltűnést keltenénk.
Abuso megvárná a tervezések előtt Egyes véleményét, csupán feldobta a lehetőségek egyikét. Ha sem a lány, sem pedig az Egyes nem rendelkezik szenzor képességekkel, talán a bogarak lehetnek a legjobb döntés, legalábbis a kémkedés terén. Nem rohanhatnak csak úgy hárman neki a főkapunak. De még a titkos átjáróknak sem. Minden ellenségüknél három lépéssel kell előrébb járniuk, ha élve be akarnak jutni. A lány elmondása szerint Gaara és a falu shinobi lakosságának nagy része még mindig életben van. El kell őket érniük, s talán közös erővel ki tudnak majd törni a blokád alól. Elterelésre is mindenképp szükségük lesz, így Abuso a közeli holtestek felé indul, hogy füst és egyéb bombákat kutathasson, valamint robbanó jegyzeteket. Tekercseket, melyekbe képes lehet elzárni az eszközöket. Az egyik iwagakurei őr felett megállna, majd végigmérné. A gondolat, hogy álcával jussanak be semmiképp sem kizáró ok, azonban ezen ötletének felvetésekkor mindenképp leszögezi, nagyon nyomós indok kell ahhoz, hogy egy iwagakurei fejpántot a sajátjával cserélje le.
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 81


Adatlap
Szint: A
Rang: Chunnin
Chakraszint: 507

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Hétf. Aug. 28 2017, 16:00

A Kazekage Megmentése

Résztvevők:
Nanja és Abuso

Nanja Rin holmiját kutatja át először, melyben van egy tekercsnyi, épen maradt kötszer, amit felhasználhat sebei ellátására. A fertőtlenítő kiömlött, így a palack vízzel kell megelégednie amit talált, bár az is átszakadt a közepén, szerencsére a többi holminak sikerült annyira összepréselnie, hogy kicsit kevésbé, mint félig tele legyen. Bele is kortyol a vízbe, mely csillapítja a szomját, és még így is van éppen elég arra, hogy a sebeit kimoshassa, a kötszerből pedig bőven van elég ahhoz, hogy be is kösse azokat. Abuso felé nyújtja a táskát, azonban ő az irányába sem néz, belemerülve saját gondolataiba, éppen a tájat kémleli. Nanjának így nincs más választása, mint tovább állni, és átkutatni a terepet. Megtalálja és magához veszi bo-ját, aztán pedig két kunait, végül két robbanójegyzetet, és két füstbombát, ezután pedig visszamegy egyeshez. Felteszi a kérdését, addigra azonban Abuso dühösen ballag vissza Egyeshez, és ráförmed, megosztva megrázó múltját a csapattal. Dühkitörése közben átjárja chakrája, melynek hatására Egyes szótlan marad, és semleges arckifejezéssel bámul rá. 

- Ha ez jelent bármit is, részvétem. - mondja Egyes, miközben Abuso vállára teszi a kezét, majd meg is ejt egy félmosolyt, és kis idő múlva Nanjához fordul. - Nem tudom mi hasznod lesz belőle, de... legyen. Az eredeti terv az volt, hogy nyolc emberrel, mind a két járatot felhasználtuk volna. Az egyik csapatot elkapták volna, és amíg a börtönben vallatják őket, még ketten leváltak volna, és lázadásra szították volna a népünk egy részét. Amíg az iwaiak ezzel a kettővel lettek volna elfoglalva, kihasználva az őrség megcsappant létszámát, bejutottunk volna a börtönbe és kiszabadítottuk volna a Kazekagét. De mivel hárman vagyunk, nem válhatunk szét, így ennek lőttek.
Ezután jut szóhoz először ismét Nanja, majd Abuso. Mikor Nanja megemlíti, hogy a sunagakureiket szó szerint belevakolták a falba, Egyes szeme sem rebben. Úgy néz ki, már olyan időkben éltek, amikben megszokhattátok az ilyesféle embertelen kegyetlenséget a népetek iránt. De... már nem sokáig kell eltűrnötök ezt. Abuso neve hallatára Egyes azonban felkapja a fejét.
- Yonmare Abuso? Azt hittem valami Aburame vagy. Bár, ez megmagyaráz egyet, s mást. Viszont ez egy újabb probléma, mert a legtöbb Iwagakurei ismer téged, körözött bűnöző vagy a köreikben... a fejpénzedben több a nulla, mint a havi betevőmben, míg hivatalos ninja voltam. - fejezi be, majd Nanjához fordul. - Nem ismerem ezt a Shitarai-t, és nem vehetjük fel a kapcsolatot már senkivel, nincs időnk. A pecsétes védelemre pedig számítottam, ezért is csínyján kell bánnunk a chakránkkal, tehát nem harcolhatunk túl sok iwagakureivel mire bejutunk. A legjobb az lenne, ha eggyel sem tennénk.. Abuso, ha pedig elküldöd a bogaraidat, akkor az egyik legütőképesebb fegyverünk elveszik. És addig pedig kint ülnénk a homokban, ha pedig ott vagyunk, már festhetnénk egy hatalmas céltáblát is a fejünkre, szóval... ez így túl rizikós. Azonban... lett egy ötletem.
Egyes még egyszer szemügyre veszi Sunagakure homokba teremtett térképét, majd el is tünteti azt.
- Abuso, ha igazak a pletykák, amiket rólad hallottam, sosem veszel fel iwai fejpántot, mert rühelled őket, mint a szart. Nem is kell. A lány és... mi is a neved? Nem mutatkoztál be. Én Egyes vagyok, ne kérdezd miért. - mondja, majd megvárja mind Nanja bemutatkozik, és folytatja. - A lány és én fogjuk magunkat iwagakurei ninjáknak álcázni, és csak szimplán besétálunk a főkapun... azzal, hogy elfogtuk Yonmare Abuso-t. Mint mondtam, mostanában akkora szálka lettél Iwagakure szemében, hogy maga Sunagakure új kormányzója, egy iwai tábornok, vérdíjat tűzött ki a fejedre. Elvisznek majd téged kínozni, nekünk pedig szabad bejárásunk lesz a faluba. Addig felmérjük a terepet, amíg te a börtönben vagy, ott viszont magadra maradsz. Egyedül kell kiszabadulnod, és el kell terelned az iwagakureieiek figyelmét, azaz annyit ölsz a rohadékokból amennyit akarsz. Ez alatt az idő alatt mi beslisszolunk a börtönbe, és kiszabadítjuk a vezetőnket. Ha kellesz te is a pecséthez, mert nincs elég chakránk, akkor odamegyünk, és segítünk neked, másképp pedig a Kazekagéval térünk vissza, és az egész rohadt börtönt visszük magunkkal. De viszont, ehhez a beleegyezésed kell, Abuso, mert te vagy a legnagyobb veszélyben. Ha nem vagy benne, akkor marad az eredeti terv. Bár.
Egyes ekkor megint megáll egy pillanatra, elgondolkozik... majd végül szólásra nyitja a száját.
- Ne sértődj meg, de te egy gyilkológép vagy. Rohamosztagos, nem felderítő. - mondja, miközben Abuso-ra néz. - A dühödet így, az én tervemmel, valami jóra is használhatjuk. De ezután, megpecsételed a sorsod, mert ha túl is éled, minden iwai ismerni fog, és vadászni fognak rád, szüntelenül. Szóval csak akkor menj bele, ha tényleg biztos vagy benne, mert te leszel a legnagyobb veszélyben, és nem ígérhetem, hogy élve kijutsz, dehát... ezt egyikünkről sem mondhatom el. Ha viszont ez nem fekszik egyikőtöknek sem, akkor maradnak a járatok, és a beszivárgás. Rizikós, de... melyik küldetés nem az?
Egyes ezután ismét kis szünetet tart, addig Abuso pedig kutatásba kezd a környéken, és sikerül találnia összesen 5 db, épen maradt, üres tekercset, és 5 db füstbombát, a többi sajnos vagy tönkrement, vagy használhatatlan. Amint visszaért, Egyes belekezd mondandója utolsó fejezetébe.
- Az utolsó dolog, amiről tudnotok kell... az Koruga tábornok. Egy megszállott, szadista, és rendkívül erős iwai ninja, majdhogynem a Tsuchikage szintjén van. Kulcsszerepe volt falunk ostromában, így minden bizonnyal köze volt a szeretteink halálához is. A rohadék jelenleg a Homok kormányzójaként funkcionál, de elégedetlen a posztjával... így, népünk tagjainak kínzásával szórakoztatja magát szabadidejében. És rengeteg van neki. Ha vele találkozunk, cseszhetjük a hengét, így ne is próbálkozzunk vele, át fog látni rajta. Az a... szörnyeteg, messze túlmutat minden ellenfelen, akivel valaha találkoztatok. Ezrekkel képes végezni másodpercek alatt, a technikái felülmúlnak bármit, amit valaha láttatok. Ő az indoka annak, hogy minden felkelés eddig sikertelen volt. Maga a Kazekage sem lesz biztonságban, ha ő rájön, hogy kiszabadítottuk. Tehát, amint kiszabadítottuk a Kazekagét... rohanjunk, amerre látunk. Higyjétek el, ellene nincs esélyünk, talán még a vezetőnkkel sem. És én is ugyanúgy büszke sunai vagyok, mint ti, nagyon nehéz ezt kimondani nekem, de realistának kell lennünk. Ez főleg neked szól, Abuso... ha ellene mész, véged, és nem éri meg eldobni az életed miatta. Érted, amit mondok?
Egyes vár a válaszotokra. Még mind megoszthatjátok a véleményeteket, gondolataitokat, és miután megegyeztetek egy tervben, végre elérkezik az idő. A Kazekage egy napnál sem maradhat tovább Iwagakure tulajdonában, és erről ti fogtok kezeskedni. Ha pedig ez lesz az utolsó küldetésetek, hát... büszke ninjákként halhattok meg, hazátok hőseiként. De talán élni, egy olyan világban, melyben van remény arra, hogy Sunagakure egy nap felszabadulhat a Föld karmai alól (mégha ezt most nem is érhetitek el), reményt adhat nektek is, és elegendő erőt ahhoz, hogy átvészeljétek a közelgő vihart.

//Felszerelésbeli változások:

Nanja: +2 kunai, +2 füstbomba, +2 robbanó jegyzet
Abuso: +5 üres tekercspapír, +5 füstbomba

Először is, most még van időtök felkészülni, utána pedig már nincs visszaút. Másodszor, hadd jegyezzem meg, hogy eddig szép játékot láthattam tőletek. Ha sikerül kiegyezni egy tervben a következő körben, akkor utána már Sunagakure, és csak akkor jön a java, a küldetés neheze. Gyönyörű játékot várok el tőletek, és okos megoldásokat, még szebbeket, mint amiket az előbb láthattam. Csak ügyesen!//
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Nanja on Hétf. Aug. 28 2017, 20:59

~ Szerencsétlen jól megjárta a poklot. :/
Abuso-t végighallgatva Nanja-nak is eszébe jutott pár fájó emlék. Kezek és lábak, melyek fizikálisan hagytak sebeket, illetve szavak és kényszer helyzetek mikor végig kellett néznie mások kínzását, hagyott lelkében mély sebeket. De ezek csak erősebbé tették. Mindig, mikor előtörnek ezek az emlékek, nem arra gondol, hogy mennyire gyűlölte fogvatartóit, vagy milyen édes lesz a bosszú, ha majd eljön annak az ideje. Nem.. Csupán az jár a fejében, hogy annak ellenére, hogy milyen szégyenhelyzetben volt, de nem csak Ő, hanem a többi gyerek is, soha nem adta be a derekát, soha nem állt át az ellenség oldalára, soha nem árulta el azt, aki közel állt hozzá. És miért? Mert volt egy, egyetlen egy személy, akit mindig viszont akart látni. Újra látni akarta azt a mosolyt. Minden éles helyzetben bevillant neki. És minden alkalommal túlélte a veszélyes helyzeteket. Sok embert tudott megmenteni.
Abuso hirtelen dühkitörése váratlanul érte, annál is inkább, mert az a chakra amit szabadjára engedett, tele volt haraggal, gyűlölettel, és ez kicsit még is ijesztette Nanja-t. Végül csak lehiggadt, így Egyes folytathatta monológját. 
- Ohh, igen.. Bocsánat.. Nanja-nak hívnak. Árva vagyok, így nincs családnevem, meg aztán kiskoromban elraboltak az árvaházból, és fogolytáborban akartak több társammal együtt kiképezni valami nagy küldetésre, de sikerült megszöknöm és visszajutnom Sunagakure-be. 
Lehet, nem voltak ennyire kíváncsiak Nanja bemutatkozására, de egy szusszal el tudta mondani röviden élete történetét. Míg Egyes sorra mondta a terveket, Nanja néha ellenőrizte sebeit, illetve sajgó lábát is mozgatta, hogy szokja a fájdalmat, illetve, hogy stabilan álljon rajta. Azért még is csak sziklába rúgott, vagy mi a szösz. Egyes ötlete, miszerint Abuso lehetne a csali, és majd ők ketten fognak eljutni Gaara-hoz, aztán valahogy kiszabadítani, majd spuri elfele, kicsit túl egyszerűnek tűnt neki. Meg persze örült is egyben, hiszen nem minden nap adódhat meg egy genin-nek, hogy megmentse a Kazekage-t, de ugyan akkor nem kívánta Abuso-nak azt a sok kínzást, ami rá várna. A járatos dolog is necces, nem csak 1-2 őr szokott mászkálni. 
- Nem azért, mert nem én lennék a csali, de talán így könnyebb dolgunk lesz. Szabadabban járhatjuk az utcákat. Ki tudja, lehet, hogy azok a ninja-k akiket említettem, kicsit meg tudták ritkítani az ellenfél létszámát. De az is lehet, hogy ezzel még szigorúbban őrzik Gaara-samat. 
Na több sem kellett neki, ennek a gondolatnak a hatására majdnem ő is dühbe jött. Nem egy nagy stratéga, ilyen vagy hasonló helyzetben nem volt, így a továbbiakban nem tudott jobb tervvel előállni. Zavarta is nagyon, de nem az ő hibája elsősorban. Viszont Abuso-ról sokat hallott, de sosem látta személyesen. Meglepődött, ahogy tisztázódott ki is valójában, de egyúttal megnyugtatt, hogy egy ilyen kiváló shinobi harcol vele. 
avatar
Nanja
Játékos

Taijutsu Pontok : 109

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 450

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Yonmare Abuso on Kedd Aug. 29 2017, 01:11

A chunnin fejet hajtott, s egy mosollyal köszönte meg az együttérzést. Számított neki. S ez erőt adott számára ahhoz, hogy végső elhatározása is megerősítést nyerhessen az ügyben, miszerint a küldetésük valószínűleg nem fogják túlélni, mégis...kulcsfontosságú egy egész nemzet számára. Mialatt Egyes az eredeti stratégiát kezdte boncolni, Abuso csendben maradt, s figyelmesen végighallgatta. Majd mikor Egyes a chunnin ötletére épített tervét kezdte el boncolgatni, Abuso a földre hajította a lábán lévő tartókat és tekercseket. Egy kupacba a frissen szerzett jegyzetekkel és bombákkal. A füstbombákat, a robbanójegyzeteket elkészítette a friss papírosokra, majd néhány kunait és az energiatablettás dobozt is egy kupacba helyezte, némiképp a többi, leginkább fegyverektől. A homokból fekete bogarak tucatjai jelentek meg, majd elnyelték maguk között a kiegészítőkből álló kupacot. Kitárta két kezét, s engedte, hogy a skarabeuszok egy része megszállhassa testét. Nem fogják bántani saját gazdájuk szerveit, hanem békésen megpihennek és ők maguk is felkészülnek a végső megmérettetésre. Abuso testében tökéletes búvóhelyet találhatnak. 
A chunnin szinte rutinmunkából hajtotta végre a fegyverek, illetve a bogarak egy részének eltüntetését. Látszott, nem először csinált ilyet. Mindvégig néma volt, s hagyta, hogy a terv részletei a végére érjenek. 
- Hengevel alig ha tíz métert tudnánk haladni, míg szét nem loccsantják az agyunkat két sziklával. - szól hozzá a végén. Két iwagakure elé lép, majd kezeivel feléjük mutat. - Ennek a kettőnek kellőképp kopott a ruházata, de nincs tele vérrel. Ezek jók lesznek. Nanja, fogd meg ezeket. Elvégre nem sétálhatok be felfegyverkezve a városba. Ha mázlim van, a cellámig juttathatjuk a táskát. - nyújtja át a kisebb tartókat, melyekbe kunaiok és shurikenek hevertek, valamint egy tanto. A ninjatoját Egyesnek adta, így saját ruházatának utolsó zsebeit is kiürítette. 
- Ami pedig Koruga-t illeti...Rajta van a listámon, méghozzá majdnem a felső sorok között - a chunnin előhúzna egy tekercset, melyre tucatnyi név volt felvésve. Néhány név már át volt húzva, ha Egyes jobban megszemléli a listát, csupa ismerős neveket találhat rajta, mint Gantetsu, Kitsuchi, valamint Koruga.
Abuso cselekedetei azt sugározták, ő már rég eldöntötte, melyik tervet valósítsák meg. A harmincas férfi két társa szemeibe nézett.
- Ez az egyetlen módja, hogy bejussunk. Ha valóban szöktek meg emberek a börtönből, akkor már biztos, hogy a legtöbb menekülőjáratot eltorlaszolták. Vagy inkább csapdaként meghagyták a többieknek. El se jutnánk a járat végére, mert hamarabb nyomják össze a két falat vagy omlasztják ránk az egészet. Ez az egyetlen választásunk. Be kell jutnunk. Gaara-sama nem maradhat fogoly. A lehető legtöbb fogvatartottat is ki kell szabadítanunk, azonban Kazekage nélkül reménytelen az országunk jövője. Gaara-sama az ékes példája, hogy ha valaki kitartóan küzd, képes lehet elérni bármit, amit célként tűz ki magának. Nem engedhetjük veszni. Tovább kell vinnünk az eszmét, s meg kell mentenünk az országunkat a rabszolgaságtól. Ki kell szabadítanunk Gaara-samat, az életünk árán is. Hisz nincs is életünk Kazekage nélkül
Abuso miután elkészülne mindennel, rongyos ruházatát megtépné még inkább, majd széttárt karokkal állna Egyes elé.
- Nem gondolta maga sem, hogy egy hozzám hasonló ismert alakot karcolások nélkül fogtak el. Üssön meg! - Abuso összeszorítaná fogait, szemeit pedig lehunyná, várva Egyes ökleit. - A Kazekageért!
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 81


Adatlap
Szint: A
Rang: Chunnin
Chakraszint: 507

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Szer. Aug. 30 2017, 19:18

A Kazekage Megmentése

Résztvevők: Nanja és Abuso

Egyes végighallgatja Nanja bemutatkozását is, majd bólint.

- Látom mindannyian okkal vagyunk itt, és mind megéltük már a poklok poklát. Ha nem haragszotok, az én történetemet mellőzném. Bár Abuso már tudja, de a nevem Egyes. Az igazi nevemet feladtam akkor, amikor elbuktunk egy korábbi mentőakción. Akkor leszek csak érdemes arra, hogy ismét a nevemen szólítsanak, amikor kiszabadítjuk a Kazekagét. Utána örömmel elmondom nektek, ki vagyok valójában, de addig is... - Egyes ekkor egy pillanatra megáll, majd hallgatja Abuso véleményét a tervről, közben pedig nézi, ahogy pakolászik, és éppen felkészül.
Miközben hallgatja Abuso megnyilvánulásait, egész végig csak elismerően bólint. Tudja, mekkora áldozatot hoz a csapatért, hiszen ezzel neki van a legtöbb esélye otthagyni a fogát. Talán meg is pecsételte sorsát... de ahogy a Sunagakurei Skarabeuszt ismerik, nem fogja könnyen adni a bőrét, ahogy a társai sem. Ami pedig Nanját illeti, itt az ideje, hogy az ő nevét is megismerjék szerte a Szél Országában, mint a nőt, aki a Kazekagét felszabadító mentőakció kulcsszereplője volt.
Miután Abuso kellőképpen felkészült, és Nanja és Egyes elvették tőle a felszerelése egy-egy részét, majd el is pakolták azt, Abuso megvillantja a listáját is, melyet Egyes közelebbről is szemügyre esz, és egy pillanatra elkerekednek a szemei, de aztán korrigálja magát. Mi másra is számíthatott volna? Ez az ember bosszút akar állni, egész Iwagakurén, többnyire azokon, akik részt vettek az ostromban is, az élen, legalábbis ők vannak. Eztán, Abuso utasítja Egyest, hogy üsse meg, és és ezután fogait összeszorítva, szemeit lehunyva, várja a verést.
- Igen. A Kazekagéért. Előre is bocsánat, hogyha elvetem a sulykot, de hihetőnek kell lennie...
Abuso ekkor látja, hogy Egyes ökle egyenesen az arca felé száguld.

***

Már Sunagakure kapui előtt jártok. Sietősre vettétek a tempót, ahogy elhagytátok a csatamezőt, így rekordidő alatt megérkeztetek, de ahogy Sunagakure a látóteretekbe került, lelassultatok. A portyázó őrök fel sem figyeltek rátok, elég volt csak leinteni őket, hála annak, hogy Nanja és Egyes már iwai öltözékben van, előttük pedig Abuso, bilincsbe verve. Az egyik iwainál sikerült Egyesnek találni egyet, aki amíg Abuso vért köpött, elment és magához vett pár holmit, többek közt valamilyen fémtárgyat, amit még sosem láthattatok korábban. Lehet, hogy még egy szög-lövő fegyver? Abuso, tele sebekkel, egy monoklival az arcán, és feldagadt arccal megy a többiek előtt.

- Lassan a kapunál vagyunk. Üdv újra itthon... - mondja Egyes búskomor tekintettel, ahogy látja az őrt álló iwaiakat.
- Megállni! - üvölt az egyik. - Ki ez itt?
Egyes megszólal, mielőtt bárki is tehetné.
- Ez itt Yonmare Abuso. A csapatunkból csak ennyi maradt, mert találkoztunk vele... de sikerült kinyírnunk a rohadt bogarait, aztán rommá vernünk őt is. Mindenki más elesett, de nekünk sikerült elkapni a szemétládát.
- Yonmare Abuso? Jól hallottam? - kérdezi az őr, miközben Abuso képébe mászik. - Te vagy az az elmebeteg sunai geci, aki bogarakkal zabáltatja fel a mieinket?
Ezután az őr elkapja Abuso gallérját. Vélhetőleg, néhány barátja már odaveszett ellene.
- Hé! - tartja Abuso elé a karját Egyes. - A főtéren kell kivégeznünk, egy nyilvános kivégzés keretében, mint az összes többit. Nekem sem tetszik, de a parancs, az parancs. Ez különböztet meg minket a sunai kutyáktól... hogy nekünk van méltóságunk.
Az őr elfintorodik, majd bólint.
- Igazad van, testvér. Menjetek be... és vigyétek innen ezt a rohadékot. Te ott! - kiált az egyik őrnek aki egy bástyáról figyel titeket. - Szólj Koruga-samának, hogy elkapták Abusot!
Kinyitják nektek a kaput. Nosztalgikus érzés lehet otthon lenni, végre... de nem így. Iwa jele, és zászlói vannak mindenhol. Sunát szinte teljesen kisajátították maguknak. A tulajdonukként kezelik, egy hatalmas katonai bázisként, egy erődként. A saját erődjükként. Amint beléptek, máris több iwait láttok nyüzsögni, mint Sunagakureit. Hihetetlen a túlerő, nagyon bevájták magukat... még száz lépést sem kell megtennetek, mire látjátok, egy közeli sikátorban, ahogy két iwai éppen egy sunai férfit ver, a gyermeke szeme láttára. Arrébb éppen egy árus portékáját döntik fel, és elveszik, ami csak kell nekik.
- Állatok... - súgja fogcsikorgatva Egyes. - Amikor legutóbb itt jártam, még nem volt ennyire rossz a helyzet... vérzik a szívem, hogy nem tehetünk semmit, de a küldetés az első. Na, most hogy bejutottunk...
Ekkor egy fülsüketítő robaj rázza meg a helyet. A legtöbb ember azonnal az irányába bámul. Két sornyi ház, melyek szorosan egymás mellé épültek, szó szerint egy sikátort formálnak maguk között, mintha... utat nyitnának valaminek... vagy valakinek. Az érdekes viszont az, hogy nem omlanak össze. Egy középkorú férfi lép ki az újdonsült "átjáróból", egy tucatnyi őrrel a háta mögött.
- Koruga. - jegyzi meg Egyes.
Egy díszes ruhákba öltözött, őszülő, szigorú tekintetű férfi lép be elétek, a háta mögött fegyelmezett őrökkel. A jelenlétében minden iwai abbahagyja amit éppen csinált, és meghajolva tiszteleg. Egyes is így tesz, talán Nanjának is így kéne. Ha szemügyre veszitek Korugát, láthatjátok, hogy férfi létére, vörös... szemfestéket visel, és feketére vannak rúzsozva az ajkai. Ezek mellett a ruhái túlságosan díszesek, színpompásak egy ninjáéhoz, és egy katonai vezetőhöz képest.
- Nocsak, nocsak. - szólal meg, külsejével talán számotokra ellent mondásos, tekintélyt parancsoló, mély hangján. - Maga Yonmare Abuso ajándékozott meg minket a jelenlétével... ideje volt. Csodálkozom, hogy nem nyakörvvel és szájkosárral hoztak a színem elé, mert az olyan veszett korcsoknak mint te vagy, ez a minimum. De sebaj, ennek ellenére örülök, hogy élve hoztak ide. Egy különleges esttel készültem számodra... melynek következtében majd megtanulod, hol a helyed. Pont, mint az összes többi sunai. Még az a senkiházi Gaara is.
Koruga vészesen közel merészkedik Abuso-hoz, miközben a hangját hallatja. Így már bizonyossá vált, mit akar elérni. Ha Abuso nem szól semmit, a tekintete átkúszik Egyesre.
- Hm... sosem láttalak még... új vagy? A korodból ítélve nem. - ezután pedig Nanjára tekint. - Te viszont ismerős vagy, de a neved nem jut eszembe...
Ajaj. Egyikőtök sem gondolt arra, hogy ilyen korán találkozni fogtok Korugával. Arra sem, hogy azonosításra szólít fel titeket. Ki kell beszélnetek magatokat, bár... lehet nem gyanakszik. Talán, ha Abuso tenne valamit, inkább rá figyelne? Amennyiben viszont sikerül kielégítenetek Koruga kíváncsiságát, ismét Abuso felé fordul.
- Na, mielőtt elvinnének a börtönbe, ahol betörik majd... - mondja, miközben gyengéden végighúzza kezét Abuso arcán, ezután megragadja az állát. - Meg akarom nézni, mennyire is lesz nehéz dolgom veled. Térdre... kutya.
Egyes arcára kiül az aggodalom. Valószínűleg nem bírja elhinni, hogy egy olyan büszke ember, mint Abuso, térdre esik a tábornok előtt, de nem szól közbe.

//Megjegyzés 1: attól még, hogy előrébb haladtam azután, hogy Nanjának ki kell magyaráznia magát, nem jelenti azt, hogy amit tesz, az mindenképpen sikeres lesz. Bár, ettől még Abuso közbeszólhat, mikor Nanján a sor, és Nanja is megteheti ugyanezt, mikor Koruga felszólítja Abuso-t.
Megjegyzés 2:
Leírhatjátok, mit láttok még Sunában, vagy mi kelti fel a figyelmeteket azokon kívül, amiket a posztomban említettem.

Továbbá, a következő posztot ide kérném: http://narutohun.niceboard.org/t575-sunagakure-utcai//
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Nanja on Szer. Szept. 20 2017, 18:17

A véső láttán először Egyesre néz amolyan ez most csak vicc ugye? arckifejezéssel, a filc láttán viszont már neki is tudott fogni a művészi alkotásnak. Végezve a művel szépen megigazítja ruháját, eltakarva minden részt, amire rajzolt. Remélhetőleg nem fog nagyon elmaszatolódni.
Egyes válasza csak még nagyobb aggodalommal töltötte el, aztán valami fura zajt hallott Abuso cellájának irányából. Majd egy test is párosult hozzá.
~ Abuso! :'D
Nem mondta ki hangosan, ki tudja kik vannak a közelben. Eléggé gyanús lenne, ha egy állítólagos iwai ninja szájából örvendetes hanggal mondaná ki egyik ellenségük nevét. De jól is tette, hogy nem mondott semmit, ugyan is jó pár iwai shinobi jelent meg. Egyes cselekedett, majd Nanja egy homokgömb belsejében találta magát, itt-ott néhány réssel az oldalán. Egyes el is indította a gömböt, mely megállíthatatlanul tört előre. Nanja kinézett az egyik lyukon, majd táskájában lévő két shuriken-t magához vette majd ahogy elhaladtak ellenségeik mellett, eldobta azok irányába fegyvereit, ezzel is kicsit lelassitva őket. Majd újra kikukucskált, és Egyesnek válaszolva igazította el a megfelelő irányba. Megérkezve a pecséttel ellátott ajtóhoz, Nanja szíve nagyot dobbant. Annyi idő után, végre láthatja Gaara-t, és ami a legfontosabb, megmentheti az életét! Erre várt már nagyon hosszú hosszú ideje. De abban a pillanatban, ahogy a homokgömb szertefoszlott, úgy Nanja reménye is. A pecséttel ellátott ajtó egy kőoszlop által szinte ripityára tört, ami lehetetlen volna, ha az a pecsét valódi lenne.
~Nincs.. nincs itt u.u
Mondhatnánk ezt a helyzetet csapdának, elterelésnek, de ami a lényeg, hogy Gaara nincs Sunagakure-ben. Ezt a tényt a közben megérkező iwaiak egyike erősítette meg. Nanja szembe találta magát több száz Iwagakure-i shinobi-val. Nagyon úgy fest, hogy elbuktak. Innen nincs kiút. Utólag belegondolva túl egyszerű is lett volna. Ez az egész mintha még lett volna tervezve azok számára, akik ki akarják szabadítani a Kazekage-t. Egyes hátrarántja Nanja-t és Abuso-t a cellába, hogy fedezékbe legyenek. A fiatalember lány csak most fogta fel Egyes szavait, mi szerint Gaara él, és nagyon is jól tudja merre vannak. Eddigi lehangolt hangulatából ismét a cselekvőkepes, mindenre elszánt ninja lett. Táskájában nyúl, kiveszi az egyik füstbombát, és ha Abuso meg nem előzi - legalábbis ha van a férfinek is-, akkor eldobja az ajtó irányába, az iwaiak felé abban a pillanatban, ahogy Egyes rést ütött a cella falába. Nanja nekifutott, és mielőtt lábai elhagyták volna a földet, chakrát áramoltatott talpaiba, hiszen tudta, hogy nem a föld alatt vannak, ergo van némi távolság a föld és a cella között. Leérve a földre, majd kijutva a faluból ismét Egyes homokgömbjében találják magukat.
- Mi lesz, ha az a díszkakas utánunk jön?! Ha most tényleg Gaara-sama ott lesz abban a szekérben vagy akármiben, akkor arra számíthatunk, hogy nem ketten őrzik.
Nanja most meg jobban aggódik. Abuso rossz állapotban van, Egyes is kezd kimerülni, Nanja pedig nem rendelkezik valami hű de elképesztő jutsu-kal, ami lehet, hogy most jól jönne. Nagyon gyorsan haladnak, ennek fényében már látótávolságban van a szekér. Látják a pecséteket és bizony sokan őrzik. Hátuk mögött nem látni senkit, de csak idő kérdése, mikor érkezik meg az erősítés. Megállnak, Egyes nagyon liheg, sok chakrát használt el. Pihenni nincs idő. Nanja idegesen járkál fel alá, teszi keresztbe karjait maga előtt, néz le a földre, majd a fejpántja leesik a homokba.
- Megvan! Ezek nem tudják kik vagyunk, nem láttak még minket. Még rajtunk van az iwai öltözet. Ha Egyessel segítségért kiáltunk, míg feléjük haladunk, azzal el tudjuk vonni a figyelmüket, és addig Abuso a bogaraival a homokban elbújva tudna az iwaiak alá jutni, és mivel ezeken nincs felvonna a föld páncél, a bogarak másodpercek alatt fel tudnák zabálni őket. Egyes sok chakrát használt, ergo ha úgy tennénk, mint akik menekülnének, akkor lehet, hogy néhány közülük leszakadna, azokkal Egyessel el tudnánk bánni szerintem a meglepetés erejéből, és Abuso-nak sem kellene olyan sok felé figyelnie. Ha ezzel megvagyunk, akkor már csak a pecsétet kell feloldanunk, és nagyon gyorsan eliszkolnunk Gaara-sama-val. Mit szóltok?
A fiatal kunoichi már ki is találta mit mondana azoknak, de csak akkor, ha a többiek is beleegyeznek. Ha elfogadták, akkor Egyest átkarolja oldalról, ezzel támogatást nyújtva neki. Az Iwagakure-i fejpántját is visszahelyezte homlokára, majd ahogy Abuso is készen áll illetve eltűnik a homokban, úgy indulnának meg ketten a szekér felé, és hallótávolságba érve kiabálna segítségért. 
- Testvérek! Segítsetek kérlek! 
Hogy egy kicsit hitelesebb legyen hangja megtört volt, mozgása a homokban is nagyon esetlen. 
- Mit szólsz egy apa menteni akarta a lányát meséhez? A csapat többi tagja meg odaveszett. Szerintem ne említsük Abuso nevét, akkor biztos beparáznak és felöltik a védelmüket. 
Adna pár tippet Egyesnek persze úgy, hogy ne hallják meg, illetve pont egy eséstől gátolná meg a férfit, ezzel végül is vele szembe kerül, így nem is láthatnák az iwaiak, hogy beszél hozzá. Újra feléjük fordulva felölti az aggodalommal teli arckifejezést, és még véletlenül sem néz a szekérre, vagy bármi legyen is az. Remélhetőleg a hátsó négyből legalább egy vagy kettő megindulna feléjük, akkor eszelne ki tervet. Táskájában, ami persze nála van, még tartalmaz egy füstbombát és kettő kunai-t. Talán Egyesnek van már ötlete, amit ha megoszt Nanja-val, akkor aszerint fog tenni. 
Ha a két pasinak más ötlete van, vagy csak kiegészítenék valamivel, akkor azt meghallgatja, és módosítanak a terven. De nincs sok idő, cselekedniük kell, még pedig azonnal! 
avatar
Nanja
Játékos

Taijutsu Pontok : 109

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 450

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Yonmare Abuso on Csüt. Szept. 21 2017, 01:26

Abuso hajthatatlanul loholt a folyosón. A véget nem érő labirintus úgy tűnt, mégis elvezette őt a bejáratig, ahol Egyes és Nanja már várta. A chunnin először majdhogynem rájuk is megindította a bogárrajt, ám szerencsére még épp időben kapcsolt. A találkozásuk okozta örömérzet és nyugalom kiült a férfi meggyötört és fáradt arcára, s képes volt talán elnyomni a meggyötörtség érzetét, még ha csak egy pillanatra is. Abuso örült a csapatnak. Mikor azonban a riadószó kiadására érkező katonák léptei zengték be a folyosókat, Egyes átadta Abuso számára a felszerelésének másik felét, ezzel véglegesen kiegészítve a fegyverzetét, majd sajátjához nyúlt, melyből homokot szórt ki. 
A chunnin sejtette, hogy nem neki hozta a férfi a homokot, hanem konkrét terve volt vele. Abuso közelebb hívná bogarait, s jó néhányat visszavonna a testébe is, pihenés gyanánt. Az érkező katonák egyre jobban zárták el a folyosókat. Számuk egyre csak nőtt és nőtt, mely folyamatosan csökkentette a három sunagakurei túlélési esélyeit. A felgyülemlő iwagakurei hadsereghez mérhető létszámban megjelent katonák teljesen közbezárták a csapatot. Abuso ugyan talpon maradt a tablettáknak köszönhetően, de be kellett látnia, innen nem képesek kiverekedni magukat. Vesztettek. 
A chunnin elővette tantoját, ám a fegyver elővételének nem támadó szándéka lenne, hanem a saját életének kioltása. Nem volt képes megmenteni Gaarat, elbukott. Azonban a fegyver nem mozdult. Egyes, a kiöntött homokból egy nagyobb gömböt hozott létre, melyet valószínűleg kellőképp megkeményített kívülről. Abuso szemei körbetekintettek a lyukacsos gömbön. Ezzel akarná védeni az utolsó másodperceit a férfi talán?
Nem. A gömb hihetetlen sebességgel indult mozgásnak, Abusonak pedig figyelnie kellett, hogy kellőképp védelmezze a buldózernek alkotott gömböt, s ritkítsa az ellenséget, amíg Egyes fenntartja a technikát. Ezzel a golyóval ágyúgolyóként suhantak át a folyosókra gyűlt iwagakurei sorokon. Többen akarták megsemmisíteni a felszínét, de nem voltak képesek. Egyes hihetetlen sok energiát fektethetett a technikába. A fennmaradó réseken Nanjaval együttesen Abuso is kihajolna, s a nála lévő makibishiket, egy füstbombát és két robbanójegyzetet szórna ki út közben. A robbantás talán megakaszthatja valamennyi ellenségüket, de nem rázhatja le az összeset. Az út alatt a férfi néhányszor kiszúrna a tantojával, a szórásokat pedig próbálná minél taglaltabban szétosztani, hogy ne egyszerre használjon fel mindent. 
Egyes végül a homokgömbbel eljuttatja őket a lány által megadott ajtó elé. A férfi egy technika segítségével megszüntetné a vasajtót lakatoló pecsétet, mely összezavarná némiképp Abusot és a csapatot. Ez így túl könnyű. Miért nincs valódi pecséttel védve az ajtó?
Mert Gaara nem tartózkodik már a cellájában. Csapda volt az egész. 
A lemaradt, de még mindig menetelő katonák lassan beérték a folyosó ezen szakaszát, hogy fogságba ejthessék őket. Egyest követve Abuso a terembe siet, hogy legalább egy részét fedezékekből ritkíthassák meg, mielőtt elnyomná őket a túlerő. Ez lesz úgy tűnik, az utolsó harcuk. A férfi még próbál néhány eszközt felhasználni, hogy lassítsa az áramló csapatokat, ám tudta jól, innen nincs már kiút. Abuso a celláig magába szívta minden bogarát. Innen együtt fog velük távozni a túlvilágra. 
Az iwagakureiek diadalittasan ünnepelték hangos szavakkal győzelmüket. Voltak, akik meg is osztották a csapdájuk és Koruga terveit, mint például a Kazekage elszállítását. Egyes a hír hallatára néhány szót szólt Abuso felé, majd újabb technikába kezdett, melynek végtermékéből egy hatalmas dárda formálódott, mely egyenesen lyukat ütött a cella falába. A betörő napfény és a szabadság, valamint az utolsó remény illata ismét megütötte a férfi orrát. Még mindig nem vesztettek el mindent. Még mindig van esélyük. 
Egymás után ugrottak át a lyukon, majd próblná a chunnin némi chakraval tompítani az esésen. A homokba érkezve a chunnin bukfencezne is egyet, hogy még inkább biztosíthassa az érkezést, ugyanis ha a tablettáknak köszönhetően képes még mozogni, testének minden porcikája fájt. Csak a remény nyomta el benne még mindig. 
A kis csapat gyors menetbe kezdett, hála Egyes újabb gömbjének. Néhányan a gömb után siettek, ám a homok hatalmas előnyt jelentett a sunagakureiek számára. Így Egyes képes volt kimenteni a csapatot, s sebesen megindulhattak a vélt irányba. Abuso is emlékezett a kocsira, így amiben tudta, segítette a férfit. 
Végül a dűnék között rábukkantak egy kocsira. Abuso Egyes felé nézne, miután alaposan szemügyre véve a kocsit, megállapítaná a hasonlóságokat a múltkorival. S valahol mélyen belül érezné is, ez az. Ennek kell lennie. 
Nanja ötlete ugyan működő stratégia lehet, ám hozzáteszi,
- Még egyszer nem veretem ma össze magam. Menjetek, foglaljátok le őket. van nálatok füstbomba? Ha nem sikerülne az álca, a bogaraimnak kell némi idő, amíg kellőképp ellepik a kocsi körüli térséget, s koncentrálódnak az emberek alatt. Le kell őket addig foglalnotok. Ha pedig idő közben lebuknátok, használjátok a füstbombákat. Ha az Iwa no Yoroi aktív, a skarabeuszok még attól képesek áttörni, csak időbe telik. Nem baj, ha nem figyelik a talajt addig, amíg keresnek titeket. Én itt maradok, a jelenlegi állapotom amúgy sem elég ahhoz, hogy közelharcot vívjak. A skarabeuszok azonban ott lesznek és mindenben segítenek. - A férfi szavai közben folyamatosan engedné ki a testébe zárt bogárrajt. A több száz példányból álló raj ellepné a sivatagot, s megindulnának, akár a sivatagi cápák, a mélyről becserkészni az ellenséget. Abuso néhány bogarat hátrahagyna, hogy ha mégis követték a csapatot, akkor azokat is meglephetné velük. 
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 81


Adatlap
Szint: A
Rang: Chunnin
Chakraszint: 507

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Szomb. Szept. 23 2017, 09:40

A Kazekage Megmentése


//Gyönyörű posztok születtek előző körben, elismerésem! Nanja mondjuk ismertethette volna részletesebben a tervét, nem feltétlenül célszerű csak az NJK-ra bízni. Az alábbi helyzetet van esélyetek egy kör alatt megoldani, csak nagyon okosnak kell lennetek. DE, ha nem oldjátok meg ebben a körben, az se baj, hiszen ilyen tempóval már egy-kettőre befejezzük, szóval csak szépen, nyugodtan, és okosan. Már a célegyenesben vagyunk, hajrá, Gaara oly közel van!//


Résztvevők: Nanja és Abuso


A börtönben, minden kísérletetek sikeres volt ellenfeleitek visszatartására. Abuso ezzel talán már az ezredik iwaiját ölte meg, ezzel pedig kétségtelenül további ellentéteket szított közte, és a sziklafalubeliek között, mely biztosan megmutatkozik majd az egyébként is magas vérdíjon, hozzáadott nullák formájában.
A sivatagban, Nanja egy kérdést tesz fel Egyesnek, melyre válaszol, amint kifújta magát:
- Ha Koruga utánunk jön, akkor végünk, így gyorsnak kell lennünk. Tizenkettő nem lehet probléma a Sunagakuréban történtek után, de jelenlegi állapotunkban... - mondja a férfi, majd aggódó tekintettel néz a szekér irányába, de a Kazekage kiszabadításának gondolatára erőt vesz magán.
Oly közel van már a cél... most már nem hátrálhattok meg. Nanja ismerteti a tervet, a két férfi pedig beleegyezik. Abuso a környezetébe olvadva hátramarad, bogarait harcra készen tartva, míg a hármascsapat másik két tagja előre megy, hogy felkelthesse a hintót őrzők figyelmét. Ám azok, mintha észre se vették volna őket. Másodpercekkel később reagálnak, és szinte robotszerű, katonásan merev mozdulatokkal teszik le a szekeret, majd egyszerre fordulnak oldalra. Mind a tizenketten. Egyes hirtelen megáll... ezt furcsának találja. Felettébb furcsának. Tíz iwai eltűnik a tizenkettőből, és kettő marad.
- Klónok... - mondja halkan Egyes, miközben szemei összeszűkülnek.
A két megmaradt iwai kontrollált, katonás lépésekben indul el a szekér mögül és a szekér elől, majd az oldalára állnak, és egy földfalat helyeznek köré, minden oldalára, hogy védhessék azt. Ezután felétek indulnak. Testtartásuk, hangjuk, és a puszta kiállásuk is hihetetlen fegyelemről árulkodik.
- Koruga parancsba adta, hogy senki sem állíthatja meg a szekeret. Ha iwaiak lennétek, ezt tudnátok. - mondja az egyik férfi.
- De ha mégis azok lennétek... Koruga parancsba adta, hogy mindenkivel végezzünk, aki az utunkba áll. A parancs az parancs. - fejezi be a másik.
A két férfi egymás szakasztott mása. Nem túl robusztusak, vagy félelemkeltőek, azonban merevségük, és kiállásuk felettébb nyugtalanító. Egymás mellett állnak, és felétek közelednek. A bal oldali iwai gyors kézjelekbe kezd, majd összekoccantja ökleit, melyekre hirtelen egy vastag sziklaborítás nő. A kézfejei úgy néznek ki, mint két kő-ököl, vagy mintha két húsz centis szikladarab lenne a karjai végén, kezek helyett. A jobb oldali férfi, még menet közben egy kődárdát emel ki a homokból (minden bizonnyal homokkő, vagy megszilárdította a homokot), mely jóval nagyobbra sikerül, mint az átlag. Miközben felétek lépked, két kézbe fogja, majd a térdével töri ketté a kőoszlopot, tökéletesen egyenletes arányban, így úgy néz ki, mintha két szikla-bot lenne a kezében. Mindkettő ugyanakkora méretű, hosszúságú (nagyjából 1 méter) és vastagságú (úgy 50 centi). Az iwai a botokból kiálló éles szikladarabokra markol rá, melyek a törés következtében keletkeztek, így tudja őket kézbe fogni.
- Nem jouninok vagyunk, hanem elitek. Koruga elitjei. - mondják szinkronban.

Fekete maszk takarta arcukból semmit nem láttok, szemeiket pedig valamiféle kör alakú napszemüveg-szerűség takarja, talán, hogy védjen a sivatagi időjárás viszontagságai ellen. Vontatott, semleges hangszínükből feltételezhetitek, hogy nem ismernek sem irgalmat, sem megbánást. Még ha iwaiak lennétek, akkor is képesek lennének megölni, csak azért, mert parancsba adták. Olyanok, mint két lelkevesztett, kíméletlen gyilkos. A kő-öklös férfi Egyesre támad, a sziklabotos pedig Nanjára. Mozdulataik gyorsak és precízek... nem kímélnek titeket, céljuk, hogy minél hamarabb likvidálhassanak.
A kő-öklös férfi lesújt Egyesre, aki elhajol, majd egy ütést próbál mérni a gyomrába, beleadott chakrával. Azonban, a keze megakad valamiben, és visszapattan. Egyes az öklét fájlalva lép kettőt hátra, miközben elcsodálkozik. Olyan volt, mintha egy pillanatra, Iwa no Yoroi védte volna meg a férfit, de csak részlegesen. Lehetséges az ilyesmi? Egy másodperc alatt, kézjelek nélkül aktiválni és deaktiválni az Iwa no Yoroi-t? Vagy inkább a férfi, csak egy helyre koncentrálta? Esetleg valami más állhat a dolog mögött? 
- Szerintem Iwa no Yoroijuk van, de csak arra az időre, amíg támadsz! - üvölti Egyes.
A két iwai erre felfigyel.
- Jelzett. Valaki még van velük. - mondja a sziklabotos férfi, miközben Nanja felé támad.
Mindkét botjával egyszerre sújt le. Nanja megpróbálhatja hárítani, azonban egy kunai nem bírna ki túl sok csapást két ilyen masszív, rögtönzött fegyver ellen.
Abuso-t még nem vették észre, aki úgy 20 méterrel távolabb, homokdűnék takarásában rejtőzködik. Mivel már jól ismeri az Iwa no Yoroi-t, és hallhatta egyes jelzését is, talán előállhat egy tervvel... de tény, hogy a bogarainak így nehéz dolguk lesz. Át tudják enni magukat a sziklafalu híres páncélján, ám ha azok csak részlegesen védenek, mi van ha a bogarait egyenként verik vissza? Koordináció kell.
Amennyiben Nanjának sikerült elkerülni, vagy hárítani a támadásokat, Egyes hátra araszolva közelít felé, miközben egy homokpajzzsal védi a férfi támadásait, és próbál rajta rést találni, de még mindig visszapattan az ökle. Még a kunai-k is lepattannak róla.
- Valami ötlet?! - kérdezi Egyes, miközben hátrál. - Túl sok chakrát használtam, és kell a pecsétre is!
- Már ha eljuttok a pecsétig. - válaszolja az egyik iwai, miközben szüntelenül támadnak titeket.
Nem használnak technikákat, hiszen nincs szükség rá. Türelmesek... hiszen tudják, hogy már nyertek. Rajtatok áll bebizonyítani nekik, hogy nem így van. Közben, Nanja valami furcsát érez a vállában... a szeme sarkából láthatja, hogy valami fekete cikázik egy messzi épület felé, melynek alakját kivehetitek. Még elég távol van, de bizonyára (ha Nanja még emlékszik a tervrajzra) ez az az erőd, amiről a börtönben beszéltek, ahová szállítani készültek Gaarát. A fekete, azonosíthatatlan tárgy, vagy élőlény az erőd felé száguld, esélyetek sincs megállítani (vagy egyáltalán beazonosítani), és bölcsebb lenne, ha nem is foglalkoznátok vele.
Egyesre egy férfi támad kőöklökkel, Nanjára pedig egy másik, sziklabotokkal. Abuso húsz méterrel arrébb van, mögöttük, az ellenfélnek pedig fogalma sincs a pozíciójáról. Nanja félelmei beigazolódhatnak, és Koruga már el is indulhatott utánatok. Emlékezhettek, hogy a iwa által kirendelt kormányzó a puszta aurájával a földre taszított titeket... nem tétovázhattok, sietnetek kell. Ezek mellett, a két titeket támadó elitnek valamiféle trükkje lehet, amivel hárítják a támadásokat, mely Egyes szerint valamiféle részleges Iwa no Yoroi. Mit tesztek?

//Állapotok:

Nanja:

Chakra: 90%
Állapot:  95%

Abuso:

Chakra: 50%
Állapot: 80%

Megjegyzés:
Nem szükséges rájönni, vagy megérteni, mi az elitek trükkje, elég csak egy megoldást találni rá. Ha bármi kérdésetek van, tudjátok hol találtok. Sok sikert!//
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Nanja on Szomb. Szept. 23 2017, 12:54

Mindenre számított, csak erre nem. Először is, Egyes megerősítette azt amit mind a ketten láttak, hogy klónok vették körbe a szekeret, és csak kettő volt eredeti. Ez alatt a pillanat alatt Nanja egyszerre könnyebbült meg, és nyelt egy nagyot aggodalmában. Ezek az esetek már szinte dühítőek. Mindig, amikor úgy tűnik, hogy a látszólagos akadály hirtelen nem is tűnik olyan vészesnek, ugyan abban a másodpercben kiderül, hogy sokkal veszélyesebb lehet a helyzet. Vagy legalábbis a terven biztos módosítani kell. Tehát most a tizenkét ninja helyett van kettő, akik szépen körbezárták a szekeret egy földburokba. Ezt a lépést nagyon nem érti, hiszen iwaiaknak mutatják magukat, miért cselekednének így honfitársaikkal szemben? Ez teljesen logikátlan. Csak akkor lenne értelme, ha már tudnák. De még nem támadnak, csak közelednek feléjük. Ez a két tag önmagukban is furcsa. A járásuk, a mozdulataik. Mintha robotok lennének. Nanja ugyan nem látott még ilyen szerzeteket, de az biztos volt, hogy ezek tökéletes kiképzést kaphattak. A fogolytáborban volt egy-két ninja, aki habozás nélkül teljesített minden parancsot, de azokban több emberséget látott, mint ebben a kettőben. Még mielőtt közelebb értek volna hozzájuk, Nanja egy lépést hátrált, lábait berogyasztva tartotta, hogy ha kell, akkor ugrásra készen legyen. Végül megtudták, mi is a valóság. Koruga nem hagy semmit a véletlenre, még saját honfitársait is képes megöletni, csak hogy Gaara eljusson abba az erődbe.

- Persze, hogy tudjuk, de üldözőbe vettek, és nem...

Nem tudta befejezni a mondatát, mivel a két magukat elitnek mondó ninja máris támadott.

~ Elit? Nem hangzik túl jól...u.u

Nanja táskájába nyúlt a két kunai-ért, hogy azokkal hárítsa a támadást. Meg kell hagyni, ilyen helyzetben nem volt még része. A vele szemben álló iwai oly könnyen használja azt a kettétört kö, vagy akármilyen rudat, mintha papírból lenne. Gyorsan ki kellett találnia valamit, mert nem tud védekezni az örökkévalóságik ilyen erő ellen. Egyes is közben ellentámadásba lendült, de hiába. Hangos megjegyzését azonnal vették, és Nanja-nak újfent hátrálnia kellett. Többször nem akarja használni a kunai-okat, azok másra kellenek. Van már egy két ötlete, de még nem tudja azokat alkalmazni. Először is, nem tudja pontosan mire is képesek. Az tény, hogy ez a kis harc nekik még bemelegítésnek is semmi, viszont a megmentő csapatnak a védekezés többe kerül, mint azt tervezték. Egyes megosztja Nanja-val gondolatait, de ezeknek a robotoknak igencsak jó fülük van.

- Nos..mivel úgy tünik ezek hallanak mindent, inkább nem osztom meg, ha nem haragszol.

Úgy dönt, hogy a szekér irányába tereli ellenfelét. Széles ívben fut a kőburokkal körbezárt szekér felé, míg az egyik kunai-t elteszi táskájába. Ki akarja próbálni, mennyire gyors ez az iwai elit ninja. Találkozott olyanokkal, akik fizikálisan nagyon erősnek bizonyultak, de mozdulataik lassúak voltak. Ha ez rájuk is igaz, akkor van esélye egy jó pillanatban a férfi mögé kerülni. Nem akar sok időt ezzel elpazarolni, mert ha mégis képes gyorsan reagálni, és gyors mozdulatokkal meghijusítani Nanja tervét, akkor nem biztos, hogy lesz következő alkalma rá. A másik ok, amikért kicsit eltávolodott Egyestöl, az az, hogy Abuso csak egyre koncentráljon, mégpedig kőbunkókezes alakra. Egyes rossz állapotban van, neki jobban kell a segítség, mint a lánynak, aki valószínűleg hosszabb ideig is el tudna játszadozni ellenfelével. Most pedig elkezdi kivitelezni a tervet. Azt tudja, hogy ezek nagyon képzett ninja-k. Nem kell megerőltetniük magukat ahhoz, hogy végezzenek a célponttal. Nanja a szekér jobb oldalához fut, megtartva némi távolságot, hogy ha ne adj isten abból a kőburokból támadna valahogyan Nanja-ra, akkor legyen ideje és lehetőségre kitérni előle. Azonban valami furcsa érzés töltötte el. Vállaiban érezte azt a különös érzést, amit Koruga érintése okozott. Látni vélt egy fekete árnyat, ami a messze lévö, de azért látható épület felé tart. Tekintete majdnem abba az irányba mozdult, de hárítania kellett egy támadást, ami így visszaterelte tervéhez. De attól még tudta, hogy azaz eröd lehet az, amit látott Koruga-nál. Ugyan nem emlékszik már hogyan is néz ki, de tudja, hogy azaz.

Szóval, idejét látta annak, hogy kipróbálhassa új technikáját. Eddig megfigyelte, milyen gyorsan vagy lassan intézte az iwai a bottal való támadásokat, és megpróbált rést találni amikor is, ha elég gyorsan tud közel kerülni hozzá, akkor a Shonutssu (Térdrúgás) használatával gyomorszájon rúgná a tagot, és jobb kezében lévö kunai-t pedig az egyik szemébe szúrná. Ezt a mozdulatot akkor vinné véghez, ha térde csak pár centire lenne a célhoz. Tehát, folyamatosan elugrál a támadások elöl, még mindig kellö távolságban van a kőburoktól. Amint eljön a pillanat ellentámadásba lendül. Meglátva azt a rést, ahol és amikor az egyetlen esélye a csapáshoz, chakra-ját jobb térdébe kezdi összpontosítani, míg gyorsan fut a férfihoz, majd pont elötte bal lábával lép hozzá, annak talpába némi chakra-t koncentrál, hogy ne repüljön hátra, és ahogy térde eléri a testét, szabadjára engedi az addig felgyülemlett chakra-t, illetve jobb kezében lévö kunai is az egyik szeme felé halad megszúrva azt. Ha sikerült, akkor elvileg a férfi egy kunai-val a szemében repülne hátra, Nanja pedig a biztonság kedvéért felugrana a levegöbe felhúzva lábait, hogy azok a köbotok nehogy eltalálják. Ha támadása közben valami balul sülne el, akkor nem kockáztat, és elugrik az iwai-tól. Ugyan így tesz, ha a Shonutsuu nem hatna rá.
avatar
Nanja
Játékos

Taijutsu Pontok : 109

Tartózkodási hely : Sunagakure


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 450

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Yonmare Abuso on Vas. Szept. 24 2017, 16:02

Abuso mélyen beásta magát a homokba, majd a kúszás előtt magára akasztott állati koponyát kidugva, beleolvadna szinte teljesen környezetébe. A chunnin szemmel kísérné két társának próbálkozását, mindeközben testéből kiengedné a skarabeuszok nagy részét. ha saccolni lehetne, talán ötszáz skarabeuszt* indítana a homokban rejtőzve a szekér felé. Ha beválik a terv, ha nem, az a sok iwagakurei nem fogja hagyni, hogy Gaara elsétáljon. Azonban ahogy teltek az események, a helyzet változni látszott.
Mikor Egyes és Nanja közelebb ért, az iwagakureiek a shinobinak talán hallható hangmagasságot megütve vonta kérdőre társait. Úgy tűnt, Koruga mindent el akart követni, hogy Gaara elérje az erődjét. Vajon hova fészkelhette be magát az a megszállott homokos? Vagy építettet magának egy sajátot? A férfinak nem volt ideje foglalkozni most ezzel. 
Az iwagakureiek az érkező sunaiakra reagálva megálltak, s letéve a szekeret, katonásan megmerednek. Ez nem lesz jó...
Az iwagakurei fölény azonban hamar lecsökkent, s kiegyenlítődött, legalábbis ami a számokat illeti. Koruga elitjei lehetnek. 
A két iwagakurei szinte azonnal reagálva a helyzetre, támadásba lendülnek. Míg az egyik földből készült ökleivel ront Egyesre, addig a másik egy hosszas szikladárdát kettétörve támad Nanja felé. Ez a két férfi képzett, ez megállapítható a mozdulataikról és a chakrajuk manipulálási szintjéből. Azonban Abuso mégis örült, hogy nem tizenkét ellenféllel kell már végezniük, csupán kettővel. Az utolsó kettővel, akik közéjük és Gaara közé állhatnak.
Abuso idő közben mély nyomást érez vállain. Ismerős volt ez az érzés. Szemeit a dűnében heverő maszkban elfordítja, ahol talán képes lehet meglátni azt a fekete valamit, amely a szélnél is gyorsabban halad át a sivatagon. Talán Koruga lenne az? Ha ő is becsatlakozik a harcba, akkor lehet itt hagyják a fogukat. Ugyan Abuso képes volt ellenállni egy ideig a kormányzó erejének, biztos volt benne, hogy nem mutatott meg mindent a képességeiből. 
Szerencséjére úgy tűnt, az objektum, mely vélhetően egyenest a erőd irányába halad, távolodni látszott. Talán a kormányzó a szekér elé akar érni, hogy személyesen fogadhassa? Abuso nem tudhatta biztosan. Azonban figyelme rögvest visszatért a harctérre, ahol Egyes és Nanja már javában harcolt. 
Az iwagakureiek különleges védelmet használtak, úgy tűnt, a két sunagakurei támadásai hatástalanok ellene. Egyes próbált jelezni elemzéséről a többieknek, ám ezt az iwagakureiek megneszelték. Abusonak gyorsan kell cselekednie, ha időben ki akarják iktatni az ellenséget, s a lehető leggyorsabban elmenekülni a Kazekageval. 
Nanja kitérő mozdulatba kezd, meg akarja kerülni a szekeret, s ezzel szét akarja választani az ellenséget. Ügyes lány. Egyes állapota rosszabb volt, rengeteg chakrat emésztett fel idáig a mentőakciója, így ő szorult előbb nagyobb megsegítésre. 
Abuso a kiküldött skarabeuszok javát az Egyessel szemben álló sziklaöklös környékére összpontosítaná. Egyelőre a homok takarja őket, még várnak a chunnin parancsára. Abuso elemezné a védelmüket. Talán csak arra a helyre koncentrálják, amelyet támadás ér? Így ha nem látják a veszély forrását, talán sebezhető ez a védelem? A chunnin megpróbálja kideríteni a védelmük gyengeségét. A homokon kerezstül indítaná a chunnina  skarabeuszokat, melyek ha nem is képesek a talpon keresztül azonnal behatolni a testükbe, ráakaszkodva a cipőjének talpára, megpróbálnák a chakrat felfalva rést ütni a védelem lábi részén. Ha Abuso számításai beigazolódnak, akkor az iwagakurei nem fog lábaira koncentrálni. Amennyiben sikerül, a skarabeuszok megszállnák a férfi testét, s belülről hamar oly mértékű károkat okoznának, amelyek hamar térdre kényszeríthetnék az első elitet. 
Ami Nanjat érinti, a megmaradt bogarak az ő segítésére indulnának. Amennyiben az ifjú lány képes a földre taszítani ilyen vagy olyan formájában az ellenfelét, a megmaradt bogarak előtörve a földről akaszkodnának rá a testére. Az egymásra mászó bogarak megpróbálnák az iwagakurei testének legnagyobb részét ellepni, s a védelembe burkolt shinobit a homokba szorítani, s a földön tartani. Ha sikerül lefogniuk huzamosabb időre, akkor a körbevett iwagakurei nem húzhatja túlságosan sokáig. Lesöpörni ugyan letudna párat, de több száz skarabeuszt, melyek belecsimpaszkodnak éhező szájaikkal a chakraból álló védelem falába, nehéz feladat lehet.
avatar
Yonmare Abuso
Játékos

Taijutsu Pontok : 81


Adatlap
Szint: A
Rang: Chunnin
Chakraszint: 507

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ootsutsuki Kaguya on Hétf. Szept. 25 2017, 20:22

A Kazekage Megmentése


Résztvevők: Nanja és Abuso

Nanja:


Sikeresen hárítod a támadást a két elővett kunai-val, azonban a kő-tonfás iwai csapásai olyan erővel sújtanak le, hogy majdnem arconszúrod magad velük. Csak egy milliméter hiányzott. Ívesen kezdesz rohanni a szekér felé, közben az iwai biztos léptekkel követ. Nem siet, nem fut. Csak megy utánad, a botjait a kezében tartva.

A kunai, amivel a szekér oldalánál állva próbálod hárítani a támadást, végül megadja magát, és kirepül a kezedből. Mindegy, mennyire szorosan fogtad volna, a támadások túl erősek voltak. Az iwai eddig lassan támadott, így megpróbálsz mögé kerülni, ám kevés sikerrel, mert ahogy látja, hogy fegyvertelen vagy, felgyorsít. A sípcsontodra csap az egyik botjával, mely azon nyomban szilánkosra törik. Féltérdre esel, és a lábadat átjárja a fájdalom. Az elit ninja, kihasználva védtelenségedet, ezúttal a tarkódra sújt le. A koponyád betörik, és a földre esel. Vér bugyog ki a szádból, melyet nem tudsz bent tartani, vörösre fested a körülötted lévő homokot. Remegsz a földön, minden bizonnyal sokkot kaptál, és belső vérzésed is van. Szemeid kidüllednek, és a látásod elhomályosul. Csak az elég magas testi erődnek //TJP// köszönheted, hogy nem szenvedtél agykárosodást, és még képes vagy beszélni, bár mozogni még nem nagyon. Előtte orvosi ellátásra szorulsz. Ami az iwait illeti, ő érzelemtelen, rezzenéstelen tekintettel fordul társa felé, aki éppen Egyessel verekszik.

Abuso:


Egyesnek egyre nehezebb elkerülni az iwai csapásait, néhányszor már el is találta őt. Ahol megütötte, ott Egyesnek zúzódásai vannak, pedig nem egy vékonyka, erőtlen férfi. Hihetetlen erővel bír az elit ninja, aki egy sziklaréteggel erősítette meg ökleit. Abuso közben felméri a váltakozó gyorsaságát, és erre alapozva cselekszik, majd küldi is a bogarait. Az elit ninja tényleg túlságosan figyelt Egyesre ahhoz, hogy ne vegye észre az alatta gyülekező bogarakat. Késő volt aktiválnia az iwa no yoroit, a bogarak már cipőjének talpába kapaszkodtak. A pillanatban, amikor lenézett, Egyes egy határozott ütést mér a szemellenzőjére. Az üveg betörik, és darabjai a szemében landolnak. Az iwai ijedten kap a szemüvegéhez, a bogarak pedig teljesen ellepik, és felfalják őt.

A társa gyors léptekkel kezd közeledni Egyes felé, azonban út közben a földre esett kunaiban botlik meg. Ez az a pillanat, amikor Abuso bogarai rávetődnek, hiszen egy pillanatra nem koncentrált. A részleges iwai no yoroival ugyan hárítani tudja pár bogár támadását, de nem sikerül neki mindet. Végül ő is a rovarok martalékává válik.
Egyes nagy levegőt vesz, majd kifújja magát, ezután a földön vonagló Nanjára téved a tekintete. Odarohan hozzá, és megpróbálja felsegíteni, majd kiált Abusonak is. Mivel Egyes a felszerelése egészét feladta azért, hogy homokot vihessen a börtönbe, Abuso-t kéri meg, hogy valamennyire próbáljon elsősegély nyújtást adni neki, vagy legalább a vérzést ellállítani.
Egyes közben felkapja az iwai egyik kődárdáját, nagy nehezen megemeli, majd áttöri a szekér köré felállított kőfalat, végül a szekér pecsétjét is feltöri, minden maradék chakrájával, mely után minden erejére szüksége van, hogy ne essen össze.
Amennyiben Abuso ellátta Nanját, vagy akár a vállára is veheti, csak nehogy elvérezzen, megláthatja Egyes tekintetét, amint a szekér belsejére mered, és akár közelebb is mehet a hintóhoz.

EKÖZBEN


A fekete dolog, melyet láthattatok elsuhanni, éppen az erőd felé tart. Koruga már az erőd falának tetejéről kémleli a tájat. Az erődben csak úgy hemzsegnek az iwaiak, valószínűleg valamiféle katonai támaszpont lehet, a Szél Országának északi részén, meglehetősen távol. A fekete objektumot, vagyis inkább lényt meglátva, Koruga maga elé tartja csuklóját, melyen a jövevény helyet foglal.

- Értem. - szólal meg hirtelen Koruga, majd csettint egyet.
Az egyik közelben álló iwai egy távcsövet nyújt át neki, amelynek segítségével meglátja, hol tartózkodtok, és látja, ahogy éppen az elitjeivel harcoltok.
- Minden a terv szerint, uram? - kérdezi az iwai.
- Igen. - jegyzi meg elégedetten a kormányzó. - Az őrök olyanok, mint a madárijesztők. Az elitjeim leggyengébbjei, azonban mivel képzettek, így egy meglehetősen erős shinobi hatását kelthetik, de könnyen legyőzik majd őket. Ha a többieket küldtem volna, ez már nem lenne igaz, de... nem célom, hogy a felmentőcsapat halálát halja, elvégre, szükség van rájuk a tervemhez.
Az iwai bólint, majd meghajol. Koruga átnyújtja neki a távcsövet, ezután pedig a mellette álló katona meghátrál.
A kormányzó arcán a smink jobb szó híján kiterjed. Az iwaiak mind féltérdre állnak az erődben. Tudják, hogy valami ritka, lenyűgöző dolognak lesznek szemtanúi. Az iwai tábornok megmutatja igaz hatalmát, és nyomatékosítja, miért is örvend akkora tiszteletnek, mint amilyet láthattatok. Koncentrálni kezd... a teste szinte duzzad az erőtől.

NANJA ÉS ABUSO


Egyes áttörte a pecsétet... és a szekér ajtaja nyitva áll. Van esélyetek benézni //ha Abuso ellátta Nanját, vagy a vállának támaszkodik, akkor neki is//, ha így tesztek, láthatjátok, hogy valaki tényleg van odabent. Ha kicsit jobban megnézitek, meggyőződhettek róla, hogy ez valóban, a Kazekagétok, Gaara.

Majdhogynem csontsovány, a haja már a háta közepéig ér, szakálla pedig a mellkasa közepéig. A szeme táskás, az arca pedig meggyötört. Olyan, mintha napok óta nem aludt, és nem is evett volna. Próbálhattok neki segíteni, de elutasítja a felajánlott kezeket, és szótlanul, saját erőből, nagy nehezen kimászik a hintóból.
Ahogy a sivatagi, tűző napba néz, szemei összeszűkülnek. Ellenzőként használva a kezét tekint végig rajtatok, majd szorosra csukja szemeit egy darabig, aztán kinyitja. A zöld szemekben hálát, és örömet láthattok, de ez arcára nem ül ki.
- Gaara-sama. - áll féltérdre Egyes. - Mi vagyunk a felmentőcsapat.
Ti is így tehettek, és van esélyetek megszólalni. Gaara körbetekint rajtatok, majd az iwai holttesteken akad meg a szeme, ezután rátok, pontosabban a sebeitekre, sérüléseitekre téved a tekintete. Jól látható düh, harag, és keserűség tölti el a szívét. Lesütött szemekkel szólal meg.
- A népem... - kezdene bele, azonban ekkor egy dübörgő hangot hallotok.
Léptek hangjai... de sokkal hangosabbak, mint bármilyen láb dobbanásai, amit eddig hallhattok. Szinte megremeg a föld minden egyes dobbanásra. Olyan, mintha maga a föld szíve verne. Gaara oldalra tekint, és a közelgő homokvihar, és a porfelhő mögül egy hatalmas, szinte felhőkarcoló méretű alakot lát kirajzolódni.
Egy óriási sziklagólem jelenik meg előttetek, és közeledik felétek. Minden egyes léptére megremeg a föld, ahogy egyre közelebb ér, úgy kezditek elveszteni az egyensúlyotokat.
- SABAKU NO GAARA.- szólal meg az ismerős, mennydörgő hang.
Olyan, mintha ezer isten haragjával, és gyűlöletével beszélne. A hang azonban ismerős: ez Koruga. Ő beszél... a gólemből. A hangjából ítélve a gólem közepében, a mellkasa környékén tartózkodhat. Ha jobban megnézitek, a hatalmas kőóriás olyan, mintha ezernyi sziklából tevődött volna össze. A puszta látványából már tudhatjátok, hogy ezt Gaarára kell hagynotok. Esélyetek sem lehet a kormányzó ellen.
- Koruga. - szólal meg Gaara, miközben karját elétek teszi, jelezve, hogy ne gyertek közelebb, és maradjatok ott, ahol vagytok.
Gaara, rendíthetetlenül, félelem nélkül közelít a gólemhez.
- TUDOD, MIÉRT VAGYOK ITT? - kérdezi Koruga.
Gaara bólint, majd megszólal.
- A Tsuchikage parancsára életben kellett tartanod, te azonban mindvégig a halálomat akartad. Rengeteg mentőakciót hiúsítottál már meg, és ezzel is ugyanígy tehettél volna, de inkább kihasználtad. Kihasználtad népem belém vetett hitét, és a saját javadra fordítottad. Így, azt mondhatod a kagédnak, hogy azért kellett végezned velem, mert veszélyforrás voltam. És így, a népemmel is ugyanezt teheted, és végleg rabigába hajthatod. - mondja, érezhető dühvel, és undorral a hangjában.
Koruga elégedetten horkant egyet. Nyilván Gaara a fején találta a szöget. A Tsuchikage parancsait hivatott kijátszani ezzel a megmozdulással. A kőgólemje a magasba emeli a kezeit. A hihetetlen mennyiségű chakrától szinte izzik a levegő. Hatalmas szikladarabok emelkednek ki a földből, és forogni kezdenek a gólem körül, akár egy csillagöv.
- Sose feledd, hogy megadtam magam. Népem vérét ontottátok, ezért magamat ajánlottam fel fogolynak. Megszegtétek az egyezséget. - jelenti ki határozottan Gaara.
- ÉS, MIT AKARSZ TENNI? GYENGE VAGY, ÉS ERŐTLEN. FOGADD EL A HALÁLOD. CSERÉBE ELENGEDEM EZT A HÁRMAT.
- Nem. Mindenkit el fogsz engedni. - mondja Gaara ellentmondást nem tűrő hangon.
Koruga felnevet. Vidám, gúnyos nevetése megtölti az eget, úgy harsog, mint maga az ördög hahotázása. Egy pokoli kakofónia, mely félelemre, és aggodalomra ad okot.
- Elég időt töltöttem veled ahhoz, hogy megértselek. Ugyannyi gyűlölet, és megvetés van benned, mint bennem volt, egykoron. Próbáltam megbocsátani neked... de nem tudok.
Koruga közben fél szemmel Egyest figyeli, aki éppen készül valamire, majd az egyik hatalmas sziklát, mely körülötte kering, felé küldi.
- TARTSD MEG A BOCSÁNATODAT! - üvölti közben, azonban Gaara egy ívet leírva húzza el a karját maga előtt, majd egy szempillantás alatt felszökik a homok a levegőbe, és egy hatalmas öklöt formál, mely darabokra zúzza az iwai kormányzó szikláját.
A hatalmas szikla vészesen közel volt Egyeshez, így ő földbegyökerezett lábakkal, elkerekedett szemekkel figyel tovább. Koruga azonban hirtelen mozdul, el akarja taposni Gaarát, de nem tudja megemelni a lábait. A hatalmas gólemet már térdig csapdába ejtette a homok. Korugával egy szinten, a gólem mellkasa előtt egy hatalmas, homokból készült lándzsa formálódik. Gaara egyre magasabbra emeli a karját.
- Népem vérét ontottad. Azt mondtam, vigyetek engem, de nem volt elég. Térdre kényszerültek, és még a lelkük is a lángok martalékává lett volna. Ezt már nem hagyom szó nélkül. Nem tűrök többet. SAJIN SOGEKI!* - üvölt fel végül Gaara, ahogy a bűnbánat fokozatosan veszik ki hangjából, úgy a megemelt kezét ökölbe szorítja, majd a lándzsa útnak indul.
Egyenesen a gólem mellkasa fel tart, ám Koruga a körülötte keringő sziklákat egy helye összpontosítja, afféle pajzsot alkotva. Azonban a homokdárda, mintha Gaara az egész sunai nép dühét képviselné, belecsapódik, pont Korugába, aki felüvölt, majd a szó szoros értelmében kirepül a gólemből, egészen az erődig. A gólem összeroskad, hatalmas robaj kíséretében omlik össze, Gaara azonban nem tágít, nem törődve a veszéllyel. A távolba tekint, de nem az erőd, hanem Sunagakure irányába.
- Visszaszerzem Sunagakurét. Túl sokan haltak már meg. Vér, és háború nélkül fogjuk kivívni otthonunk szabadságát. - jegyzi meg, majd elindul visszafelé.
- Köszönöm nektek. - fordul felétek Gaara, majd ő maga segíti fel Nanját, és viszi tovább, ismét tanúbizonyságot adva nemességéről.
Az előbbiek fényében, Gaara jól hallhatóan megbánta, hogy megadta magát, másfél évvel korábban, az ostromnál. Jól hallhatóan bánja, hogy nem lehetett itt számotokra, de már nem tud mit tenni, és ezt elfogadta. Azonban, most, hogy itt van... biztosak lehettek abban, hogy Sunagakure nem sokáig lesz már béklyóban.

***


Úgy egy óra gyaloglás után eljuttok egy menekülttáborba, ahol Gaara jelenlétét üdvrivalgás övezi. Ő azonnal kiadja az utasítást, hogy lássák el a sebeiteket, és hagyjanak titeket pihenni. Bővebben is köszönetet mond. Felajánlanak neki egy puccos sátrat, mely a Kazekage érkezésének esetére lett felállítva, ő azonban megtagadja azt, és a sebesülteket utasítja a hatalmas sátorba. Ő maga, egy szerény, apró sátorban húzódik meg éjszakára.

Ti a hatalmas sátorban pihentek, ahol orvosi ninják ellátják sérüléseiteket. A következő napon Gaara beszédet mond, és bejelenti, hogy visszaszerzi Sunagakurét. Ezután Gaara névszerint említ mindhármótokat, Egyest is az igazi nevén, Aoki Tanzaemonnak hívja, aki, mivel már megmentette a Kazekagét, most már büszkén hordhatja azt. A ti jelenléteteket is üdvrivalgás követi, és egy ünnepséget is rendeznek a tiszteletetekre. Gaara mosolyogva nézi népét, kiket talán most először, másfél év után boldognak lát.

KÉT HÓNAPPAL KÉSŐBB


Gaara egy petíciót nyújtott be a Szél Országa daimyojának, hogy visszakaphassa Sunagakurét. Ő továbbította ezt a Föld országának uralkodójának, aki felszólította Iwagakurét, hogy azonnal hagyja el a homokfalut. Tsuchikage parancsba adta Korugának, hogy vonja ki a csapatait, aki vonakodva engedelmeskedett (mint megtudtátok, valahogy, túlélte a homoklándzsát, annak ellenére, hogy majdnem ezer métert repült).

A fogolytáborokból kiengedték az ott raboskodókat, az iwaiak pedig mind kivonultak, egyedül, az ország északi részéhez ragaszkodtak, melyben végül a Tsuchikage kiegyezett a daimyokkal. Egyértelműen az erejét akarta fitogtatni, de Gaarának ebbe már nem volt beleszólása, azonban bizonyosak lehettek abban, hogy a két kage viszonya már menthetetlenné vált, ellentéteik a tetőfokukra hágtak.
Sunagakuréba szépen lassan visszatértek a homokfalusiak, és ismét az övék volt a falu. Letépték az iwai zászlókat, renoválták a házakat, és újjáépítésbe kezdtek. Elhatározták, hogy soha többé nem fogják hagyni, hogy népüket ismét rabigába taszítsák, és soha nem fogják hagyni, hogy szeretett falujuk ismét ellenséges kézre kerüljön.
Ami Egyest, azaz Tanzaemont illeti, a menekülttáborban tartott ünnepség után, azon nyomban tovább állt. Egy rövid köszönés és köszönetnyilvánítás után szinte nyoma veszett, és fogalmatok sincs, merre járhat, vándorútba kezdett, és vándor ninjaként folytatja tovább.
Korugával kapcsolatban hallottátok, hogy végül büntetést szabtak ki rá, háborús bűnökért. A világnak bűnbakra volt szüksége, és benne megtalálták azt. Koruga azonban, a hírek szerint nem tűrte a bűnözőknek járó bánásmódot, és megszökött a faluból. Jelenleg senki sem tudja, hol tartózkodik, de az bizonyos, hogy amíg üldözik, addig nem is próbálkozhat meg bosszúval ellenetek, Gaara pedig nyomatékosította, hogy erősebb nála.
Nanja és Abuso sebei mára már teljesen begyógyultak, de a két hónappal ezelőtt megejtett mentőakció emlékei még mindig elevenen égnek emlékeikben. Kétségtelen, hogy egy új holnap virradt Sunagakuréra. Egy szebb holnap, mely nekik köszönhető. Bár a vérdíj még Abuso fején ott van, Nanjában még mindig ott van annak emléke, hogy mit művelt vele az az iwai, mégis hihetetlen dolgot vittek véghez: kiszabadították a Kazekagét, és erre örökre büszkék lehetnek. Nevüket megismerte egész Sunagakure, és maga Gaara mondott nekik köszönetet.
Valóban, egy új holnap virradt a Rejtett Homok Falura, immár ismét sunai kézen.

//A kalandot ezennel lezárom. Szép, és rendkívül gyors játék volt, okos megoldásokkal. Gratulálok nektek, és köszönöm, hogy én mesélhettem. Ugyan néha döcögtünk, azért megadtuk a módját, mert amikor a kaland jó volt, akkor nagyon jó volt. Hihetetlen tempót tartottunk, ezzel pedig a leggyorsabb, legpörgősebb kalanddá avanzsáltunk az oldalon.

Nanjának és Abusonak tanácsolnám, afféle észrevételként, hogy a szerepjátékra jobban figyeljetek a jövőben. A karaktereitek jelleme még nem kiforrott, bár Abuso már eléggé kezdett kialakulni a végére, azonban sokszor vettem észre rajtatok, hogy a helyzetek megoldása előnyt élvezett a karakterhűséggel szemben.
Írjatok egy záróposztot, amelyben lereagáljátok az eseményeket, aztán mehettetek utatokra. A záróposztokat Sunagakure utcáiba kérném. Korugát gólemformájában nem támadhatjátok meg(hiszen az halált eredményezne), Gaarát és Egyest nem beszéltethetitek, vagy irányíthatjátok, de ezen felül a lehető legnagyobb szabadságot kapjátok azt illetően, hogyan élték meg karaktereitek az eseményeket. Annyit még kérnék, hogy amennyiben például Nanja ír először, akkor Abuso posztja vegye alapul az övében leírtakat, és vice versa.

Jutalmatok:

+50 chakra, +20 TJP

Ezen felül pedig, Nanja személyre szabott jutalma:

Shunshin no Jutsu (Fürge Test technika)

Tobidogu no Jutsu (Tekercsírás)
Jibaku Fuda: Kassei (Robbanójegyzet: Aktiválás)

Ezeket az alapszintű techeket ezennel elsajátítottad. Sokat nem lehet róla írni, és a karaktered bőven túl megy az akadémiai szinten, és sokkal magasabb szintű chakramanipulálásra képez, mint amilyet ezek a technikák megkövetelhetnek maguknak. Ja és kapsz egy új bo-t, ami ugyanolyan, mint a régi. Very Happy

Abuso személyre szabott jutalma:


Bogárfal Technika // Mushi Kabe no Jutsu

A Ninja a megfelelő kézjelek elmutogatása után a testében lakó bogarakat egy masszív erős védelmű fallá formálja aminek méretét és alakját maga szabja meg.
Remek védekező Technika.
Típus: Védekező
Besorolás: B
Megkötés: Kikaichu: Yajiri ismerete
Chakraszint: 250

Mivel már úgyis használtad, tedd a továbbiakban is, nyugodtan írd fel az adatlapodra. Ja és ezek mellett tied a nyúzókés is, ha már nálad volt. Very Happy

*Sajin Sogeki = A Storm játékokból ismert homoklándzsás támadás.//
avatar
Ootsutsuki Kaguya
Mesélő

Specializálódás : Szadizmus

Tartózkodási hely : A Holdon Napozom


Adatlap
Szint: S
Rang: LvL99
Chakraszint: Forthehorde

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ago on Hétf. Dec. 18 2017, 14:32

// Baku - Dűne//


A sivatag egyszerre gyönyörű és veszélyes hely, főleg azok számára, akik nem ebben a környezetben nőttek fel. A hosszan elnyúló homoktenger egysíkú látképe szinte azt a hatást kelti az összes itt rekedt emberben, hogy ő bizony már járt itt, holott napokig rótta a dűnék sokaságát. A tűző nap sem éppen egy leányálom itt, hiszen sehol egy jót akaró felhőtakaró, aki bekúszna a hatalmas narancs korong elé, egy fél pillanatnyi árnyékkal szolgálva a kiszikkadt utazóknak, akik éppen a legközelebbi oázis irányába tartanak. Hisz a sivatag, a hatalmas hősé hatására elvesztette szinte minden iható vizét, és az itt tanyázó törzsek értelemszerűen teljesen titokban tartják az összes ismert Oázis lelőhelyét.
Ebbe a kietlen pokolba sodort titeket a sors, Ikou-val, aki noha már nem egy mai fiú, még mindig kecsesen és peckesen rótta a sivatagot, félelmet nem ismerve tette egyik lábát a másik után, mint aki pontosan tudja merre is halad. Persze feltételezheted, hogy az évek, és a tapasztalat miatt, már betéve ismeri az összes dűnét, dombot, homokszemet, és kaktuszt, de az ismereteid nem gazolják ezeket. A sivatagi szeleknek köszönhetően ugyanis a áj szinte minden nap más arculatot vesz fel, és változik meg teljesen.
Hosszú órák teltek el néma menetelésben, amikor is Ikou egy hatalmasat sóhajtott, majd hanyatt dőlt, kezeit szétcsapva, mint aki homokangyalt akarna éppen csinálni. Szemeit a tűző nap miatt lehunyta, és egy halkat köhintett.
- Na, kölyök! Haldoklom, és csak egy gyógymód van erre az, pedig ha segítesz az öregnek, és hozol vizet, meg valami ehetőt is. – itt köhint egyet látványosan, hogy tényleg elhihesd, haldoklik – Használd, ami tudásod csak van, és hozz nekünk ehetőt, meg ihatót. Van rá egy jó órád addig én csendben megpszutulok itt a tűző napon… jajj szegény fejem… már látom is a fééééényt…

Hogy most valóban szimulál-e, vagy ténylegesen haldoklik, azt nem tudhatod biztosra, bár azért mindent eléggé látványosan csinált. Talán túlságosan is. Viszont a feladatod adott, gondoskodnod kell a mesteredről, aki nagyban „haldoklik” és el kell látnod minden szükségletét ez alatt az egy óra alatt, a sivatag minden kincsét felhasználva. Ahogy körbetekintesz, látsz pár sziklát, elszórva néhány kiszáradt kórót, és pár kisebb kövirózsát, és egy nyeszlett kaktuszt is. 


// Nos a feladat adott, úgy hajtod végre ahogyan jónak látod ^^ Sok sikert hozzá //

_________________
8 Saller..még kettő és viszlát kisujj...

Előtörténet;Adatlap

Karakterek: Isha Dansei; Imagawa Takayama
avatar
Ago
Kalandmester

Taijutsu Pontok : 110

Tartózkodási hely : 8 Salleren túl...


Adatlap
Szint: B
Rang: Bérgyilkos
Chakraszint: 408

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Baku on Pént. Dec. 22 2017, 15:56

Már egy ideje csak a sivatagot róttuk a sensei-el, a vizünk már majdnem kifogyott, és az élelmünk is rendesen fogyóban volt. Reggeli után még mentünk néhány órát, mikor is Ikou látványosan hanyatt vágta magát, és elküldött, hogy szerezzek neki vizet.
Reméltem, hogy valami turpisság van a dolog mögött, és nem az van, hogy ténylegesen a kiszáradás szélén áll.
Szóval elindulok vizet keresni, körülnézek, és felmérem a terepet. Egy kiszáradt kaktuszt veszek észre elsőnek, a közelben néhány kiszáradt bokrot, sziklákat és a sziklákon kövirózsákat. Az akadémián tanultunk ilyen helyzetről, de élesben még nem csináltam.
Kicsit megijedtem a feladattól, de eszembe jutott, hogy Ikou ott „haldoklik” a közelemben.
Először körülnéznék a kaktusznál, hátha van benne egy kevés folyadék. Egy kunait elővéve belevágok a kaktuszba, és megnézem, mennyi víz lehet benne. Ha nem jön, várok pár másodpercet, majd ha akkor se, tovább állok, de ha csöpög egy kicsi, alátartom a kulacsom, és amíg a csöpögés el nem áll, tartom. Aztán odaugrok a kövirózsákhoz, és a húsos leveleikből belefacsarom a vizet a kulacsomba. Amennyi a kulacsomba került víz, lassan, kortyonként töltöm a mester szájába. Mikor kiürült odavonszolom a sensei-t a kövek árnyékába, majd elkezdek ásni a bábommal a homokban, hátha van még egy kis víz a nedves földben. Fél méter ásása után abbahagyom, és ha találok nedves talajt, várok amíg felszivárog a víz és egy kicsit megtelik a luk. Az első adag szennyezett vizet még nem, de a második, tisztább vizet a sensei-nek adom, bevizezem a fejem meg az övét, és leülök mellé az árnyékba. Mikor mindennel végeztem, megkérem, had várjunk estig és pihenjünk. Ha beleegyezik elkezdem rendbe tenni a bábom, kitakarítva belőle a port, közben pedig a vízforrásunk figyelgetni, újra-újra tölteni a kulacsomat.
avatar
Baku
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin/Bábhasználó
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ago on Csüt. Jan. 04 2018, 22:17

// Bocsánat a késésért most értem haza 30.-a óta először Very Happy //


Noha a Sensei megpróbálta elhitetni veled, hogy ő bizony mindjárt megpurcan a homokban, nem igazán hittél neki. És igazad is volt, legalábbis egyenlőre. Odaszaladtál egy kaktuszhoz, és a kövirózsákhoz, majd ügyesen felmetszetted azok húsát az egyik késeddel. A kaktuszból erőtlenül kezdett csurogni valami nedűféle, amit ügyesen beszuszakoltál a kulacsodba. Nem sokat sikerült a kiszikkadt növényből előcsalogatnod, úgyhogy a rózsák levelit is szépen kinyomkodtad, és mindent a kulacsodba zártál. Keservesen lötyögött az a kevéske lé benne. Odamentél a nagybátyádhoz, és megitattad vele, de nem volt az elég arra sem, hogy igazából szomját olthassa. De arra, hogy életben tudjon maradni arra igen. Előrelátóan megemelted a testét, és ügyesen megfogva odahúztad egy nagyobb szikla alá, ami elég árnyákot vet a fejének és a törzsének. Így kisebb az esélye, hogy napszúrást kaphasson. Viszont erre neked is ügyelned kell, hiszen a sivatag nem válogat az áldozatiból. Legyen az erős, gyenge, kicsit vagy nagy a hatalmas homoktenger elnyel mindenkit, aki túl botor, hogy semmibe vegye és lenézze. 
Ezután előszedted a bábod, hogy lyukat áss vele, ami egy okos ötlet volt. Csakhogy mint tudjuk a Sivatagban a növények nem biztos, hogy hagynak bármennyit is az értékes folyadékból, így több mint fél méter után csalódottan hagyod abba az ásást, mert egy csepp nem sok annyi víz sem volt a földben.

Ikou felül, amikor visszamész hozzá:
- Szép volt, igazán. Okos ötlet volt a kaktusz, és hogy a benne lévő vizet meg lehet inni. A kövirózsa noha húsos a levele, nem tartalmaz elég folyadékot, viszont igazán gazdag proteinben, és fehérjében is ha meg tudod hámozni. Illetve igazán gazdag C vitaminban is, bár nem sok betegséget kaphatunk itt el. - itt nevet egy jóízűt majd folytatja - Viszont hiba volt, ennyi ideig kint hagyni a napon. Szerintem sikerült egy jó kis napszúrást bezsebelnem. Ha valaki kidől első, hogy keresel neki egy árnyékos helyet, és csak azután kezdesz el más után kutatni. Nagyobb kárt okozhatsz azzal, hogy kint hagyod, mint amit a sietséggel nyersz. Node azt hiszem itt az ideje élelmet is kutatnunk. Meg persze még több vizet hiszen amit nekem adtál az nem volt elég se nekem, főleg pedig neked nem aki nem is ittál belőle. Jaj igaz is. Ha ásol akkor azt olyan helyen tedd, ahol biztosan találsz vizet. Zöld növények nedves homok, és kisebb oázisoknál. De az ötlet lenyűgöző volt, jár az elismerés. 
Ahogy ezt kimondta újult erővel indult el előrefelé.
Egy jó órányi gyaloglás után már kezdett a nap lenyugodni, noha a hőmérséklet nem csökkent még.
- Baku mit is tudunk a Sivatagi éjszakákról? Hogyan kell átvészelni őket, és mi a legmegfelelőbb teendő ilyenkor? Hogyan tudunk tájékozódni a Sivatagban, és hogyan találunk ki a legkönnyebben? 
Ezzel a kérdéssel hagyott téged magadra, és húzott elő a belső zsebéből néhány száritott húsdarabot.
- Oszd be ügyesen, nem sok maradt már. És ha minden igaz holnapra elérjük a célt. De csak akkor ha meg tudod mutatni merre van észak. - kacsint rád, és várja a válaszod.  

_________________
8 Saller..még kettő és viszlát kisujj...

Előtörténet;Adatlap

Karakterek: Isha Dansei; Imagawa Takayama
avatar
Ago
Kalandmester

Taijutsu Pontok : 110

Tartózkodási hely : 8 Salleren túl...


Adatlap
Szint: B
Rang: Bérgyilkos
Chakraszint: 408

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Baku on Pént. Feb. 09 2018, 22:18


/elnézést, hogy ilyen sokáig tartott megírnom, csak kicsit el voltam havazva ebben a hónapban/
Jól gondoltam, a sensei csak egy teszt elé állított, amiből tanultam is egy-két dolgot. Tényleg a testet kellett volna kihúzzam az árnyékra hamarabb, mert úgy a még nagyobb napszúrásnak nem lett volna kitéve. Na sebaj, majd éles helyzetben figyelek rá.
Viszont most egy újabb feladat elé állított a mester. Kezd sötétedni, és nekem kell tályékozódni az éjszakában.
- Baku mit is tudunk a Sivatagi éjszakákról? Hogyan kell átvészelni őket, és mi a legmegfelelőbb teendő ilyenkor? Hogyan tudunk tájékozódni a Sivatagban, és hogyan találunk ki a legkönnyebben?
-Sivatagban elvileg éjszaka a legjobb közlekedni, mert akkor hidegebb van, és nem éget a nap. Elvileg a sarkcsillagot kell majd követnünk, ami éjjel jól látható. -mondom szinte gépiesen. Mire elmormolom a válaszom besötétedik, feljönnek a csillagok. Rámutatok a sarkcsillagra, és ha Ikou beleegyezik, elindulok arra. Éjszaka tényleg hidegebb van, majdhogynem fagy. Már egy ideje megyünk, mikor felvetem, hogy rakjunk tüzet, táborozzunk le. Ha minden jól megy, hamar letáborozunk, meggyújtuk a tüzet, és beszélgetünk, pihenünk meg ilyenek. Viszont hajnalban újra útnak kéne induljunk, hogy még egy jó darabot megtegyünk a távból, amit a sensei szeretne megtenni, hogy aztán kereshessünk valami fedezéket magunknak.
avatar
Baku
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin/Bábhasználó
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ago on Pént. Feb. 16 2018, 15:57

Ikou elismerően bólogat a szavaidra.
- Nos igaz mi igaz, éjszaka valóban könnyebb és okosabb is haladni mint nappal. A csillagok alapján pedig a legkönnyebb, és a leg ésszerűbb is tájékozódni. Látom azért sok minden megmaradt a fejedben. – teszi hozzá mosolyogva. – Most amit tennünk kell, hogy követjük akkor a sarkcsillagot ami ha minden igaz – ugye – észak felé fog vezetni minket, amerre az oázisnak is lennie kellene.
Ezzel pedig meg is indult előtted, szinte gépiesen haladva és rúgva maga előtt a homokot haladtában.
Órák teltek szinte néma gyaloglásban, hiszen egyikőtöknek sem volt kedve túl sok vizet elpazarolni azzal, hogy feleslegesen járatjátok a szátok. Az éjszaka hamar leszállt, és ezzel együtt a hőmérséklet is szinte a fagypont alá esett. Gyorsan bebugyoláltátok magatokat minden létező ruhadarabba, ami a táskáitok mélyén lapult, és folytattátok az utat a szokásos tájon. Mikor felhoztad a tűz kérdését Ikou felhorkant:
- Hah! Vág az eszed, mint a borotva fiam! Hozzál, tűzifát itt megvárlak…  már ha egyáltalán a homokon kívül látsz itt bármit is amit tűzifának tudnánk egyáltalán használni. Ugye hogy ugye? Na, menjünk tovább ha minden igaz hamarosan meg is kell hogy érkezzünk.
 
A nap elkezdett felbukkanni a horizonton, amikor s észrevettétek. Három magas fa, szép zöld levelekkel, amik fodrozódtak a forró föld felett, és közöttük a tengerkék víz. Egy oázis, egy tiltott ivóvíz készlet a szél országának szívében. Egy hely ahová a különböző sivatagi törzsek, és állatok járnak, ha biztos folyadékhoz szeretnének jutni. Ez egy olyan hely ahol a préda, és a predátor megférnek egymás mellett, hiszen ha vérrel szennyeződne a kincs, akkor soha többé nem lehetne használni az itteni vizet. Megszaporáztátok a léptetiteket, és egy óra múlva már a fák adta hűvös árnyékból szürcsölhettétek a hűvös vizet. Noha nem volt tiszta, de így is úgy esett, mint… mint sivatagi túrázónak egy korty víz… Megtöltöttétek a kulacsaitokat, és bevizeztétek a fejetek. Ikuo pedig óva intett attól, hogy úszni akarjál a vízben, hiszen az állatok sem teszik ezt. Ez itt ivó és nem fürdővíz.
Noha az oázis a sivatag szívében egy igazi csoda, valahogy túl furcsa volt. Nem igazán tűnt idevalósinak, pedig pontosan követted az utasításokat, amiket Ikuo mondott neked, és valóban egy félreismerhetetlen oázishoz érkeztetek. De valami mégsem volt rendben. Az egyik sziklába, mintha bele lett volna, olvasztva egy furcsa szimbólumot vélsz felfedezni. Amint közelebb mész, vagy csak megemlíted mindezt árnyék vetül rátok. Ikou pedig felteszi mind a két kezét:
- Megadjuk magunkat…

_________________
8 Saller..még kettő és viszlát kisujj...

Előtörténet;Adatlap

Karakterek: Isha Dansei; Imagawa Takayama
avatar
Ago
Kalandmester

Taijutsu Pontok : 110

Tartózkodási hely : 8 Salleren túl...


Adatlap
Szint: B
Rang: Bérgyilkos
Chakraszint: 408

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Baku on Kedd Feb. 27 2018, 10:55


Miután megválaszoltam Ikou kérdéseit, elindultunk. Éjszaka megálltunk, tüzet rakni, aztán mentünk tovább. Hajnalban találtunk egy oázist. Miután megtöltöttük kulacsainkat, be akartam menni, úszni egyet, de a sensei nem engedte. Ittunk a vízből, majd megpihentünk. Észrevettem valami furcsa jelet egy sziklában, és hirtelen egy árnyék vetült ránk. A sensei feltette a kezét, majd annyit mondott, hogy „megadjuk magunkat”. Én nem láttam semmit, és a sensei jelzett, hogy ne is nézelődjek, ne tegyek semmit. Én mégiscsak körülnézek. Ugyan a fejem, de a szememmel amennyire csak lehet, körbenézek. Amennyiben látok valamit, valamit, gyorsan menedéket keresek, amennyiben nem találok, magamhoz rántom a bábom, úgy, hogy védelmet nyújtson.

Miután megválaszoltam Ikou kérdéseit, elindultunk. Éjszaka megálltunk, tüzet rakni, aztán mentünk tovább. Hajnalban találtunk egy oázist. Miután megtöltöttük kulacsainkat, be akartam menni, úszni egyet, de a sensei nem engedte. Ittunk a vízből, majd megpihentünk. Észrevettem valami furcsa jelet egy sziklában, és hirtelen egy árnyék vetült ránk. A sensei feltette a kezét, majd annyit mondott, hogy „megadjuk magunkat”. Én nem láttam semmit, és a sensei jelzett, hogy ne is nézelődjek, ne tegyek semmit. Én mégiscsak körülnézek. Ugyan a fejem, de a szememmel amennyire csak lehet, körbenézek. Amennyiben látok valamit, valamit, gyorsan menedéket keresek, amennyiben nem találok, magamhoz rántom a bábom, úgy, hogy védelmet nyújtson. Ha nincs semmi veszély, és a sensei csak tesztelt, körbenézek, majd elteszem a bábom. Ha viszont tényleg veszély van, halgatok a mesteremre, leengedem a védelmem és megadom magam.
avatar
Baku
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin/Bábhasználó
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ago on Kedd Márc. 27 2018, 14:31

-          Sunagakurei kutya! Azonnal dobd elém minden fegyvered, ha csak nem akarod azt, hogy te is a sivatag részese legyél!
Dörül egy mély bariton hang a hátatok mögött Ikuo válaszára. Az alak akitől származik egy testes, kimunkált izomzatú hegyomlás volt. Kezében egy kétfejű csatabárdot szorongatott, és noha a fegyver kétkezesnek lett tervezve, ő csak az egyik markában, hetykén a vállára vetve tartja. Öltözéke meglehetősen hiányos. Egy ágyékkötő, ami egy vaskos bőrövvel van összefogva, amelyen a korábban látott szimbólum díszeleg mélyvörösen. A mellkasát két keresztbevetett bőrpánt tarkítja, amely a hátánál összeáll, egyfajta kezdetleges fegyverövként. Oldalán kulacs, és néhány állati koponya díszeleg. Sisakja nincs, csak a kopasz feje csillog a tűző napsütésben, amibe mintha tüzes vassal lenne beleégetve a szimbólum. Vadállatias vicsora meglehetősen sakálszerűvé teszi a megtépázott ábrázatát.
Mellette két társa hasonló öltözetben, noha izom tekintetében meglehetősen alulfejletten ácsorognak. Egyik kezében egy láncos buzogány van, míg a másik két kellemetlennek tűnő szöges cséphadarót tart. Ezek a fegyverek nem arra vannak kitalálva, hogy szép táncszerű lépéseket hajtsanak velük végre, és kecsesen eltegyék láb alól az ellenfelet, hanem hogy konyákat és bordákat zúzzanak velük szét, és esélyt se hagyjanak az életben maradáshoz. Ikuo mind a két kezét a magasban tartva és térdelve, óvatosan rád néz. Mintha azt próbálná üzenni, hogy ne csinálj butaságot. Bár a fegyvereik alapján neked nagyobb esélyed van ellenük, már ha nem chakrahasználók. Mert abban az esetben rosszul jársz. A sensei egyik kezét óvatosan a zsebébe csúsztatja és előveszi az ott fellelhető fegyvereket. Két Kunai, egy füstbomba, és egy kis vadászkés. Ezeket mind a háta mögé ejti, úgy hogy nem is tekint a támadókra.
- Ez mindenünk, amit fegyverként tudnánk használni. Most szíves engedelmükkel távoznánk innen. Én nem láttam magukat, a fiú pedig túl fiatal, hogy higgyenek neki arról amit itt látott. Kérleli Ikuo a harcosokat. Láthatólag nincs ínyére, hogy ezekkel tárgyaljon, és tisztában van azzal, hogy nem lenne könnyű csata, ha ezekkel meg kellene ütközni.
- Asszed’ ennyire ostoba vagyok Kutya!? Nem mentek inne’ ti sehová! Ez az oázis a Mi tulajdonunk, és ti belepofátlankodtatok! Úgyhogy nem fogtok ti innen távozni, majdan csak a holtotokba’! Krákogós nevetést hallat, amihez a többiek is csatlakoznak. 
-  Baku… fuss innen…

_________________
8 Saller..még kettő és viszlát kisujj...

Előtörténet;Adatlap

Karakterek: Isha Dansei; Imagawa Takayama
avatar
Ago
Kalandmester

Taijutsu Pontok : 110

Tartózkodási hely : 8 Salleren túl...


Adatlap
Szint: B
Rang: Bérgyilkos
Chakraszint: 408

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Baku on Szomb. Márc. 31 2018, 00:54

Mikor realizáltam a helyzetet, rájöttem, mesterem nem tesztelni akar, hanem valódi fenyegetettség van most. A helyzetet felmérve, és a sensei cselekedeteit és jelzéseit látva arra jutok, hogy legjobb, ha jelenleg elmenekülök. Ha nem chakra használók könnyebb dolgom van, hisz távolabb vagyok ellenfeleinktől. Meg se várva, hogy Ikou elkiáltsa magát, felpattanok, és futni kezdek az ellenkező irányba, remélve, hogy nem tudnak követni. Amennyiben nem követnek, és tényleg nem chakra használók, próbálok valami tervet kiötleni, arra, hogy hogy szabadítsam ki a mestert. Óvatosan, ahogy csak tudok észrevétlen visszaosonok, de nem közel, csak látótávolságba, hogy ne veszítsem szem elől Ikou-t. Amennyiben mozognak, mozgok velük én is, és próbálok észrevétlen maradni, de egyenlőre nem csinálok semmit, csak megfigyelek. Megfigyelem a táborukat, hogy mit fognak csinálni a mesteremmel, az őrségüket, stb. Majd ennek fügvényében fogok valami mentőakciót kiötleni.
Bárcsak 3an lennének. Ez esetben a két kisebbet megpróbálnám egyenként levadászni, majd a nagy figyelmét elvonva kiszabadítani a senseit, és ha ő úgy gondolja, közösen lecsapni a vezérre.
Ez vall a sensei-re. Sakkba került a királya, de legalább a futóját felszabadította, amivel kimentheti a királyát. Sőt, ha jól játszik/játszunk, még ebből is fordíthatunk, akár mattra is.
avatar
Baku
Játékos


Adatlap
Szint: D
Rang: Genin/Bábhasználó
Chakraszint: 120

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Hyuuga Hanabi on Pént. Ápr. 20 2018, 17:07

//Hiroto Osumi - Álom és valóság// 

Sunagaure, a Szél országa. Chunnin vizsga. Megannyi genin csődült most oda, hogy túlélje ezt az egész borzadalmat, s magasabb ranggal térhessen vissza. Te is eme geninek között vagy. Túlélted az aznap, sőt a másnap borzalmait, mikor is elérkeztetek az első fordulóhoz. A vizsgabiztos érdes hangon szólalt fel,s dugta orrotok alá a lapot, melynek kitöltésére maximum öt perc állt rendelkezésetekre. Nagy nehezen, majdhogynem mindenki végzett. Ezzel te is így vagy. Három és fél perc, több nem is kellett ahhoz, hogy a tíz kérdéses beugrót végrehajtsd. Körülötted mindenki álmosan pislogott. Fáradtan tekintettek körbe. Ásításokat visszafojtó személyek mindenfelé. Olyan néma volt. Túl csendes. Csupán a tollak, ceruzák sercegése a papíron, az ideges sóhajtások, s a padok nyikorgása zengte be a termet. Beszédnek nyoma sem volt, senki nem szólhatott, mert azonnal kizárták. 
~ Hé... kölyök... 
A hang érdes volt, s a csontodig hatolt. Elnyújtottan mondta a szavak végét. Kissé reszelős... de se nem férfihez, se nőhöz nem tartozott. Egyszerűen nem tudtad mihez vagy kihez kötni. De furcsa mód, rajtad kívül senki nem hallotta. Ha körbenézel, mindenki ugyanazt csinálja mint eddig. Senki máshoz nem jutottak el a szavak. De ami még furcsább, senki nem adott még csak gyanút sem arra, hogy ő próbál megzavarni. 
~ Kölyök... ne nézz semerre. Ne viselkedj furcsán. Hallgasd csak, amit mondok. - szólt újra a hang. - Nincs itt a helyed. Vár valami sokkal nagyobb. Valami sokkal különlegesebb. Hagyd itt őket. Vár az, amiről eddig álmodni sem mertél. Vár a családod, vár az életed. Vár egy világ. Várnak a célok, s a beteljesítendő vágyálmok. Miért akarsz itt rostokolni? Miért vágysz egy megkeserítő világba? Miért vagy még mindig elnyomva? - Hangja egyre megbabonázóbb. Érzed szavainak jelentőségét. S magad se tudod. Magad se érted miért, de vonzz. Vonzz s hív minden amit mond. Magával ragad. Elhiteti veled, hogy tényleg az a jó, s az a fontos. Mint egy jó szónok, mint egy jó vezér. Az amit követned kell. S tudod hogy mindig is követned kellett volna. ~ Megszabadítalak. A saját béklyóidtól. Ember leszel az emberek között. Gyere.. álmodj velem. - Taglalja egyre csak jobban és jobban. ~ Kövess a messzeségbe. Kövess a sivatagba. Oda, ahol a végtelenség találkozik az éggel. Ahol vár téged minden. Állj fel kölyök. S kövess. Tudni fogod, hová kell menned...amikor megérkezel... gyere.. vár a végtelen homoktenger. Ott várlak majd.. én s a beteljesedés. - Szólt végül. S amilyen hamar jött, úgy tűnt el pár pillanat alatt a hang. 
Érzed a késztetést. Egy teljesen átgondolatlan érzés ez, mely magával ránt. Mintha nem is te lennél. Mintha nem is te vágynál el onnan. De valami furcsa érzés, mégis szólít. Kéri, hogy kövesd őt. Nem hagy nyugodni. Valami, ami a bőröd alól irányítja a tested. Egy érzés, egy vágy. Vagy tán az önző célok? Vagy egész más irányít? Ebben nem lehetsz biztos. Az érzés, erősebb az ész érveknél. Érzed, menned kell. Hív a végtelen sivatag, mely fontosabb mint bármely vizsga. Hív a szabadság. Mire vársz még?  

_________________
Mesélések

~Aokaze Atsushi - Néma évezredek története
~Shiyaga Kayguro - Halhatatlan hősök 
~Shiro - Egy kicsi és egy nagy = másfél barát
~Datara - Néma legendák
~Naito Kenji- A shinobi 50 próbája
~Hiroto Osumi - Álom és valóság 
~Senshi Jakoutsu- Az első lépés mindig nehéz 
~Aikawa Hanako - Legendák nyomán (inaktív) 
avatar
Hyuuga Hanabi
Mesélő

Specializálódás : Kifogások


Adatlap
Szint: D
Rang: Epilepsziás viziló
Chakraszint: Tápiókapuding

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Osumi Hiroto on Vas. Ápr. 22 2018, 23:14

Sunagakure, a Szél Országa. Chuunin Vizsga. Valami, amire már régóta vágytam. Egy álom, ami valósággá vált. Itt voltam hát végre, szembekerülve a rám váró nehéznek tűnő, de hívogató, csábító akadályokkal. Végre bemutathatom tudásom a világnak, még ha nem is vagyok biztos benne kinek is akarok bizonyítani. Leginkább csak magamnak. Így akartam bebizonyítani, hogy vagyok való valamire, nem csak egy báb, egy irányítható gépezet. A saját döntésem volt, hogy ide eljöjjek és szerettem volna élni ezzel. Itt pedig lehetőséget adtak rá.
A rideg körülmények ellenére képes voltam összeszedett maradni, hiszen a barátságtalan környezet és zord életmód nem volt idegen számomra. Az ébrenléthez is hozzászoktam már, így az összegyűlt fiatalok és idősebbek közt egész jól megálltam a helyem ilyen tekintetben. A vizsgáztató szavait hallva végigfutott ugyan hátamon a borzongás, megnyugodtam, mikor a lapot megfordítva ismerős kérdésekkel találtam szembe magam - tudtam a választ mindegyikre. Tudnom is kellett, legalábbis úgy éreztem ez a legkevesebb, amivel a falumnak tartozok.
Magabiztosan kezdtem volna neki a második teszt kitöltésének is, azonban.. Ahogy kinyitottam a füzetet, egy hangot hallottam a fejemben. Először körbefordultam, azt hittem, valamelyik vizsgáztató szólt hozzám. De nem. A hang a fejemen belül szólt hozzám érdesen, de mégis megnyugtatón. A jövő lehetőségéről, a vágyálmaimról beszélt.. valami meglepően édes hangon. Ez nem érdekelt volna egészen addig, amíg szóba nem hozta a szüleimet. Ki merészeli megemlíteni őket? Mi közük nekik ahhoz hogy én most itt vagyok? Nem hagyott nyugodni a gondolat, feszültségem lassan a testemre is kiterjedte, remegő ujjakkal meredtem a semmibe. A zaklatottság miatt szinte alig hallottam az utolsó szavakat, melyek egyre lágyabban szóltak hozzám. Csak ez az egy szó zakatolt a fejemben: családod. Muszáj volt megtudnom ki és miért intézett hozzám ilyen üzenetet. De nem hagyhatom magamra a csapattársaimat. Lassan elkezdem kidolgozni a feladatlapot, amit elénk raktak, de egyre csak a teremben ülőkre és a felügyelőkre pillantok egyre türelmetlenebbül. Egyik sem adja jelét hogy esetleg ő küldte volna az üzenetet - akkor honnan jön a hang? A vizsgáztató miért nem figyelt fel rá? Nem rájuk bíztak minket? Mi van ha ez a hang csak a képzeletem szüleménye? Egyre növekedő idegességem miatt a ceruzám hegyét is kitörtem ahogy rányomtam az üres papírra.
Meg kellett nyugtatnom magam, hogy a családom jól van, védelmet ígértek nekik otthon.. Azonban ekkor már késő volt; eldöntöttem. Meg kell találnom a hívogató hang forrását.
Remegő ajkakkal közöltem a bírákkal, hogy a vizsgát nem kívánom folytatni, azzal a feltétellel, hogy a csapattársaimat továbbengedik. Ezt pedig elfogadták. Semmi nem maradt már hátra itt számomra, ideje volt új utamon elindulni.
Azt mondta a sivatagban találom és hogy tudni fogom, merre kell mennem, ezért összepakoltam felszerelésemet, mélyen a macim szemébe néztem és elhagytam a termet. Zakatoló szívvel először lassan lépdelve, majd egyre gyorsabb tempóban, végül rohanva siettem a találkozó helyszínére, amit nem neveztek meg, mégis ösztönösen kapkodva a lábaim biztos voltam benne, hogy a jó úton haladok. Némiképp örültem is a helyzetnek - az új kaland ígérete mindig csábító, még ha bizonytalan is az út. Végül a sivatag üres sivárságában találtam magam, remélve, hogy a jó helyre jutottam.
"Itt vagyok" - mondtam a magam által kijelölt helyre érve belső hangomnak, furcsa bizsergést érezve a fejemben - az egész olyan volta, mintha csak képzelném.

_________________
avatar
Osumi Hiroto
Játékos Mesélő

Taijutsu Pontok : 54


Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 345

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ago on Kedd Ápr. 24 2018, 16:21

//Baku//


Ég a nap melegen a kopár sík meleg szarja
Tikkadt kecske szájak legelésznek rajta …


Hogyan is szól az igazi vers? Talán nem is fontos. A lényeg viszont, hogy Ikuo Sensei nem viccelt, amikor azt mondta fuss olyan messzire amennyire csak egy elefánt képes, ha traktorral kergetik. És talán bölcs döntés volt részedről az, hogy így is tettél. De vajon az, hogy utána visszamerészkedsz, mennyre az? Ennek csak a jövő a megmondhatója.
A három őre az oázisnak a visszatértedre, már nem voltak ott, és a mesteredből sem maradt ott semmi, csak egy hosszú elmosódni látszó vonszolássáv, amit maga után hagyott. A tehetetlen teste mély barázdát vájt a homokba, amit a sivatagi szél jótékonyan el is kezdett betemetni. Sietned kell, hogy utolérd őket, és még véletlenül se tévedhess el a homoktengerben. Márpedig, ha itt sikeresen elveszíted a nyomot, akkor akár milyen okos, és erős vagy, te sem biztos, hogy túléled.


Órák hosszan követted a nyomvonalat, ügyelve arra, hogy senki se vegyen észre közben. Kihasználva a terep adta előnyöket, el-el rejtőztél a dűnék mögött, majd előbukkanva onnan folytattad az utad.
Egy kis ponyvákkal elkerített területhez érkeztél. A lepedőket ősi motívumokkal díszítették, amelyeken gyakorta felfedezted azt, amit az oázisnál is láttál. Nonfiguratív ábrák, és emberalakok díszelegtek rajta, vérvörös színnel, és meglepő módon, nagyon sok volt az áldozásokról, és a csontokról készült ábrázolás. A ponyvák között magasra húzott cölöpkarók álltak, és a kaput két hatalmas torony fogta közre, amelyeken egy-egy alulöltözött, napbarnított ember állt, vadászíjakkal a kezükben. Az egész erődben még egy őrtornyot figyeltél meg, ami pont átellenben volt a kapuval viszont még félszer ugyanakkora, mint a kapuban lévő kettő, így feléjük magasodva mind széltében mind magasságban. Ebben két hasonló marcona férfi strázsált, és kezeikben szintén az elengedhetetlen íjakat tartották. Bentről vadállatias üvöltések hangzottak fel, amelyek néha nevetésbe, néha morgásba, vagy kiabálásba torkollottak. Nem volt egy mondat, sem amit kivehettél volna ezekből a hangokból. De egyben biztos vagy, nem hallottad a bácsikád hangját ezek között. Így felmerülhet a kérdés… vajon él-e még? És ha igen akkor merre lehet? Az teljesen biztos, hogy ez az a hely, ahol fogva tartják. A nyomok ide vezetnek, és innen nem haladnak tovább. Mi most a terved? Hogy fogsz bemenni? És hogyan fogod megoldani, hogy a maró szomjúságod, és a korgó gyomrod csillapítsd? Itt csak egyetlen helyen van táplálék, és folyadék több kilométeres körzetben… az erődön belül.

_________________
8 Saller..még kettő és viszlát kisujj...

Előtörténet;Adatlap

Karakterek: Isha Dansei; Imagawa Takayama
avatar
Ago
Kalandmester

Taijutsu Pontok : 110

Tartózkodási hely : 8 Salleren túl...


Adatlap
Szint: B
Rang: Bérgyilkos
Chakraszint: 408

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Hyuuga Hanabi on Kedd Ápr. 24 2018, 16:24

//Hiroto Osumi - Álom és valóság//


Szívverésed az egekig szökött, mire elértél a magad által kijelölt találkozópontra. Szinte gondolkodnod se kellett, hogy merre s hova mész. csak futottál, s ösztönöse tudtad merre kell menned. Már ha azok tényleg ösztönök voltak. Lehet, hogy valaki tudatosan irányította a lépteid? Vagy az egészet csak beképzelted? Megeshet. Ebben az őrülten rohanó furcsa világban már nincs lehetetlen. De mégis, lehetett egy érzésed, hogy figyelnek. Nem tudod ki és honnan, sőt azt sem, hogy miképp. De a frusztráló és zavarba ejtő érzés megvolt, s nem akart múlni. Tekinteteket éreztél bőrödön. Az egész olyan furcsa volt. Mégis, eme érzés ellenére se láttál sehol senkit, mikor megérkeztél a sivatagba. Körülötted egy lélek se volt. Csak a szél játszott a milliónyi homokszemmel. Az égen egy felhő se úszkált. Csupán a nap tűzött, de az mindennél jobban és erősebben. A messzeségben kövek, meg pár sivatagi növény bújt meg, s persze elfelejthetetlen a sivatag összes lakója. De emberi lényt, vagy emberi nyelvet beszélő teremtményt, egyet se találtál, akárhogy is kerestél. Miután elkiáltottad magad, vártad a csodát. De semmi. Mégis.. hol a hang? Jó helyen vagy érzed.. de teljesen biztos ez? Biztos jó, hogy most itt vagy? egyáltalán...hol vagy? Lábaid idevezető nyomát elfújta a szél. Fogalmad sincs, hogy hova jutottál. S a nap csak tűzött. 
 Perek óta voltál már ott. Vártad a csodát, vártad, hogy történjen valami. Vártál a hang forrására, hogy majd utat mutasson, egy lehetőleges "izgalmas kaland" felé. De nem jött. Senki sem. Percekig. S a nap csak tűzött, mely fejedet egyre inkább melegítette. Arcod lassan kipirult a hőmérséklettől. S negyed óra elteltével, alig volt még valami változás. Csupán a homokban kuporgó állatok változtatták meg helyzetüket.
~ Hé... kölyök...
Ez..ez az? igen..felismered a hangot, mely az előbb is, ugyanezen szó és hangsúlyhasználattál szólított meg. De mégis honnan jön? A fejedből? Minden irányból hallod. Egyszerűen nincs égtáj, ahonnan ne jönne. Zavarbajtő, hogy nem tudod, merre is nézz. 
~ Lefelé kölyök.. csak nézz magad elé... 
Parancsolt rád. S amennyiben megteszed ezt, s magad elé tekintesz, a homokban mozgolódást fedezel fel. Egy kis fekete pont dugja ki fejét az aranyló homokszemek közül, majd lassan teste is megjelenik. Egy apró fekete skorpió az, tűzvörös szemekkel. Páncélja fénylik. Nem támad. S amennyiben eltaposnád, ő visszamenekül a homokba, majd újra kijön. Eztán kicsit eltávolodik tőled. Homokfelhő porzik fel körülötte, s keríti magába a kis állatot. Az pedig rezzenéstelenül tűri, míg nem a por már olyan függönyt képezett, amit emberi szem nem láthat. Pár másodpercig tartott azonban csupán eme állapot. Majd amilyen hirtelen jött, úgy tűnt el ez az egész. Az aranyló szemcsék visszaültek a földre. Azonban, a kis állatnak nyoma sem volt. Helyette, egy körülbelül húsz éves férfit tekintesz meg. Haja fényesen fekete, akárcsak kapucnis ruházata. Bőre opálfényben csillogott, szemei akár a fér, úgy csillogtak. Az egész ember furcsa volt. Fekete volt nadrágja s lábbelije is. Pulóvere hátán pedig egy hófehér minta húzódott végig. Az ember testén, s arcán is, több helyen fásli pihent. Kezeit mélyen pulóvere zsebeibe süllyesztette. Hogy bírhatja ilyen öltözékben ezt az időt? De ami fontosabb... ki ez és hogy került ide? 
Furcsa, morgásra emlékeztető hangot hallatott, majd közelebb lépett hozzád. Egy jó másfél fejjel volt nálad magasabb. Nem támadt, szinte nem is csinált semmit. 
- Hé... - mondta. A hangja ismerős volt. Recsegős és elnyújtott. Tudod, hogy hallottad már, nem is egyszer. Ez a hang hívott ide, ez a hang szólított. Ő a furcsa hang eredete. - csak ide találtál - sziszegte fáradtan - kövess ifjú..a mester már vár - szavait elnyújtotta - Amúgy.. a nevem Koin.. - motyogta félénken - Engem küldött el érted a mester... sajnálom, hogy így kellett idecsalnom - szólt alázatosan. 
Na tehát. Ő Koin. De mégis a nevén kívül ki ő? Milyen mesterről beszélt, és hogy nem sül meg pulóverben a sivatag kellős közepén? Miért pont te kellesz nekik? Mégis.. mi ez az egész amibe belekeverdtél?

_________________
Mesélések

~Aokaze Atsushi - Néma évezredek története
~Shiyaga Kayguro - Halhatatlan hősök 
~Shiro - Egy kicsi és egy nagy = másfél barát
~Datara - Néma legendák
~Naito Kenji- A shinobi 50 próbája
~Hiroto Osumi - Álom és valóság 
~Senshi Jakoutsu- Az első lépés mindig nehéz 
~Aikawa Hanako - Legendák nyomán (inaktív) 
avatar
Hyuuga Hanabi
Mesélő

Specializálódás : Kifogások


Adatlap
Szint: D
Rang: Epilepsziás viziló
Chakraszint: Tápiókapuding

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: A Végtelen sivatag

Témanyitás  Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

7 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.