Határvidék

10 / 10 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10

Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Zawaki Hotaru on Hétf. Jún. 11 2018, 14:09

//Köszönöm szépen még egyszer, hogy elvállaltad a mesélést! A hosszas késésért pedig elnézést!//


Magányos órák… Hotaru számára ismerős volt, hiszen hazája falai között voltak évek, amiket magányosan élt át. A kunoichi beleborzongott, ahogy visszaemlékezett a korábbi éveire.
Száraz, majd egyre hidegebb szél fújt… a lány bandukolás közben észrevett egy füstöt felfelé szállni. Arra már rájött, hogy ha ott füst van, akkor embernek is kell lennie. De… hirtelen elgondolkozott. Vajon kik lehetnek?
Hotaru az egyik dűnére felmászott, miközben a szandáljába alaposan belement a homok, így megnehezítve a lány dolgát. Mikor felért, egy kisebb karavánt vett észre. A kunoichi úgy döntött, hogy nem hagyja őket figyelmen kívül, hisz nagyon régen beszélgetett emberekkel, bár nemrég beszélt egy sérült iwagakureivel, akit meg is ölt. A karavánnál nem nagyon látott fegyvert, így ő békésen közeledett a karavánhoz.
A lány odaérve a karavánhoz, elővette az övtáskájából a Sunagakure fejpántját, mely ezüstösen csillogott a tűz fényében, és átnyújtotta az embereknek.
- Zawaki Hotaru vagyok, egy sunagakurei genin – mutatkozott be a kunoichi. Az emberek megkínálták étellel és itallal, amit a kunoichi elfogadott. – milyen rendesek vagytok, hálásan köszönöm az ételt és italt! Szolgálatotokra, segítek bármiben, amiben kell!


A kunoichi sok mindenben segített az embereknek, amikben csak tudott. Dolga végeztével letelepedett a tűz köré a többiekkel, és hallgatta a történeteket, ezután ő is mesélt, hogy miket élt át a sivatagban magányosan. Az iwagakurei ninjával való találkozást nem említette, mert azt egyenesen a felettesével akarta megbeszélni. Volt valami, ami miatt össze volt zavarodva, de ezeket a gondolatokat ő félresöpörte. Ezek ráérnek. Megtudta azt is, hogy a város ismét szabad, és a Kazekage visszatért. Megtudta, hogy van egy sunagakurei chuunin is, de ő súlyosan megsebesült.
- Nappal szívesen megvizsgálom Yoshi-sant. Nem vagyok medikus ninja, de értek a növényekhez és az állatokhoz is. – ajánlotta fel a kunoichi a segítségét. – Holnap, ha tovább megyünk, kerítek gyógynövényeket, hogy segítsek ellátni a sérüléseket.


Mao hirtelen felkiáltva a felkavart porfelhőre mutatott, amit Hotaru is nagyon jól látott.
. Cöh, már csak ez hiányzott… először is őrizzük meg a hidegvérünket. Mindenképp segítek, hiszen ez a kötelességem sunagakurei kunoichiként. Először is, bújtassuk el a civileket, és takarjuk le mindent. Van egy ötletem.


Hotaru elővett egy tekercset, és a rajta lévő pecsétet feloldva egy üvegcse jelent meg, ami csordulig volt méreggel. Ha Mao rákérdezne, hogy ez micsoda:
- Királykobra mérge. Az egyik leghalálosabb, perceken belül kínokat él át az áldozat, ha a bőrén landol vagy bejut a szervezetbe a méreg. A tantot és a wakizashit kenem be ezzel a méreggel, és annyi banditát ölök meg, amennyit tudok – magyarázná a tervét a lány, miközben elkezdené bekenni a méreggel a fegyvereit. – mennyire vagy tapasztalt a közelharcban? Tudsz harcolni a katanával?
Ha Mao igennel felelne, akkor Hotaru a katanáját is bekenné méreggel, és átnyújtaná neki.
- Neked annyi a dolgod, hogy fedezz, és ne hagyd, hogy a karaván közelébe menjenek a banditák. A többi az én dolgom. Ne aggódj, az életem árán is meg foglak védeni titeket! – borzolná meg a fiú haját, miközben elmosolyodna. – A terv a következő. Figyeld innen a banditákat, és ha látsz egyet-kettőt erre jönni, próbáld meg megölni vagy megsebesíteni. Én meg előre megyek, és felmérem a helyzetet, és ennek függvényében cselekszem. Van kérdés?


//Sorry, hogy ennyire futotta, bele kell rázódnom ebbe... //
avatar
Zawaki Hotaru
Játékos

Taijutsu Pontok : 45

Tartózkodási hely : Sunagakure no sato


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 263

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Uchiha Madara on Szer. Jún. 20 2018, 00:13

Ahogy az esti órákban, mikor csupán a csillagok fénye világított a sötét tájon át, a két shinobi egymásra talált. Mao kedves volt és közlékeny. A családfővé vált ifjú szomorú volt, mikor a múltkor beszéltetek. Szerencsére a végére, mikor elértetek a jelenbe, egy őszinte mosoly húzódott szélesre a fülei között. Aranyos volt.
- Hát...ugyan én magam sem vagyok egy nagy szanitéc, de a sérülése nem méreg okozta, nem tudom, milyen növényed van, ami csonttörésre és belső sérülésekre lehet jó. Nincs jó állapotban, nagyon nincs
A beszélgetést félbeszakította a Mao által észrevett porfelhő. Banditák. Már csak ez kellett. A tábort eltakarni nem igazán volt időtök, szerencsére a kocsik úgy álltak, hogy közrefogják a tábort, s valamilyen szinten a tűz fényét is takarta. Ennek ellenére a porfelhő közeledett, s valószínűleg már észrevették a tábort. 
Mielőtt megindulnál az ismeretlen támadók ellen egymagad, Mao megragadná a kezed, s a szemedbe nézve pontosítaná a tervet.
- Nem tanácsos nekirontanod egymagad. Eltaposnának, mielőtt egyet is levágnál. Inkább ébresszük fel a lakosokat, ne álmukban haljanak meg. A banditák sokan vannak, de nekünk is van még néhány fegyverünk. Ketten nincs esélyünk. Hacsak...van nálad robbanójegyzet? Én sajnos már kifogytam belőlük, de van még néhány kunaiom. Esetleg meg tudjuk törni az első soraikat, akkor talán békén hagynak minket. Ébresszük fel az embereket, és közben dobjunk szét néhány jegyzetes kunait. Nem hagyhatjuk, hogy lemészárolják őket, mert akkor sohasem jutunk haza. Segíts nekem Hotaru.
Amennyiben maradnál a saját tervednél, ajánlatos legalább shinobitudásod alapjait felelevenítened, s olyan technikákhoz nyúlni, melyek elősegíthetik a szinte láthatatlan előrejutást. A meglepetés erejét akarod esetleg használni egyfajta rejtekkel vagy a shinobi adta gyorsaságoddal? A banditák rongyokkal és kendőkkel fedték el testüket, így védekezve a nappal és az éjszaka adta embertelen állapotokkal szemben. Fegyverzetük változó volt, legtöbbjük kezében ívelt, rozsdamarta pengék voltak. Összesen nyolc bandita tartott felétek, ebből ketten tevén vágtatva. Volt, akinél nem láttál elsőre fegyvert. Ők inkább a hátsó sorokban álltak meg. Amennyiben nyíltak támadnál rájuk, a két tevén ülő egyből feléd indulna, hogy állataikkal áttapossanak rajtad, vagy elhaladva melletted sebesítsenek meg. Az elsőt még el tudod kerülni, azonban a másik "lovas" biztosan megsebesít és a földre kényszerít egyetlen vágással, melyet a karodra kapsz.
Ha viszont hallgatsz Maora, és a kocsik körül megindulná egy kisebb körben, akkor az emberek sorra pattannának ki alvóhelyükről. Láthattad rajtuk, nem ez az első vészhelyzet. Civilekhez képest rendezetten  és gyorsan ugrottak ki, hogy kelthessék a többieket. Többen fogtak fegyvert a kezükbe. Leginkább mezőgazdasági eszközök voltak, kaszák, vasvillák, ekék és kapák. Nem valódi fegyverek voltak, de nem is katonákról beszélünk. A civil férfiak a kocsivonal mögött állnának fel, a nők pedig a tűz köré gyűlnének. Mao és te addig képesek vagytok kiszórni három három jegyzetet magatok köré, tanácsos jól megfontolni a távolságukat. Nem elég, hogy teljes hatósugarával elfedje az oldalad, így számolnod kell az ellenség taktikáival. Mit tesz a shinobi? 


+5 chakra a késésért. 

_________________
A változás szele - Zawaki Hotaru | Arctalanok/Kötelékek- Hosiga Kinshu | Nagykutyák között - Shunsui | Egy bűnös város - Hyuuga Ayako, Ishihari Aki | A vadak tele - Gouken, Sizu
Lassú mesélés
Ösztönök - Kenshiro Mika || Hosszú utakon - Nara Akane
Inaktív mesélések
Taneo arénája - Hiroya || Egy csiszolatlan gyémánt - Katsumi Mao
Irányított Anime karakterek
Tobi
avatar
Uchiha Madara
Adminisztrátor

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legenda
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb+10

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Zawaki Hotaru on Kedd Júl. 03 2018, 13:10

// Késés a vétkem, nem szokásom ennyit késni, ezért elnézést! A jutalmat elég a kaland végén adni, és a chakra jutalmat is! Smile //


- Később megnézem őt. Előbb intézzük el a banditákat – biccentett a kunoichi a felkavaró porfelhő felé, és mielőtt megindult volna, érezte Mao markolását. Hotaru kérdőn nézett a fiúra, aki pontosítja a tervét. Miután befejezte a mondandóját, a lány egy pillanatra lehunyta a szemét, és sóhajtott, majd a ninjatanoncra nézett.
- Csináljuk a terved szerint. Hat robbanó jegyzetem van – vett elő a kunoichi négy jegyzetet és nyújtott át a ninjatanoncnak. – kettő marad nálam tartalékban, ha esetleg hátasokon közlekednek. Utálom megölni azokat a szerencsétlen állatokat, de vannak helyzetek, mikor muszáj megtennem… ébresztem az embereket, és jövök segíteni. Van egy ötletem, hogyan végezzük ki azokat a nyomorékokat
 - mondandói után a kunoichi a táborba rohant, és elég volt felébreszteni néhány embert, a többiek sorra pattantak ki az alvóhelyükről. Hotaru észrevette rajtuk, hogy náluk ez már nem az első alkalom volt, így rájuk hagyta a dolgot. Ezután visszasietett Maóhoz.  
- Kész vagy a csapdákkal? 


Ha Mao igennel válaszolna, Hotaru a távoli porfelhőre nézne, és egy pillanatra lehunyná a szemét...


Ha esetleg nem lenne a válasz a ninjatanonc részéről, Hotaru segítene felállítani a csapdákat a fiúnak. Miután végeztek, a kunoichi a távoli porfelhőre nézne, és egy pillanatra lehunyná a szemét...


(pontozott vessző után mindkét esetben ugyanaz a helyzet)
... a felettesének elképzelt külsője jelent meg gondolataiban, ezzel megújítva lelkét. Emberek élete függött a döntéseitől, és attól, hogy mennyire gyorsan tud tervet kieszelni... hirtelen eszébe jutott az a nap, mikor genin lett, mikor büszkén vette át a falujának fejpántját. Vágyott arra, hogy újra lássa szeretett hazáját. 


Miután újra kinyitotta a szemét, a táborhoz visszarohanva megkeresné a megmaradt fegyvereket, és visszamenne Maóhoz (ha nem talál olyan fegyvert, amit nem használnak, akkor üres kézzel térne vissza, és elővenné a saját fegyvereit (1)). Ezután elővenne egy dobozt, amiben energiatabletták voltak. Kinyitotta, és egyet vett ki magának, amit rögtön meg is evett. Ezután Maónak is adna egy energiatablettát. 

Miután ezzel végzett, a lány eltenné a dobozt, majd az összes fegyvert megérintené a kezével:
- Soushuuha - ejtené ki a technika nevét, ezzel chakrafonalakat kapcsolna rá, ezután a fegyverek a levegőbe emelkednének. A kunoichi sóhajtott egyet, és várna. 

- Hazajutunk élve. Hány napi járásra van még távol a falu? - kérdezné Maót. 




//
1, ha esetleg talál olyan fegyvereket a táborban, amiket nem használ, és nála vannak, akkor is elővenné a sajátjait, a 10 m-es dróthuzalt nem veszi elő.) 


Nem vagyok jó harcleírásban, és stratégiában... mindegy, ezt is megtanulom Very Happy ha esetleg bármit rosszul csinálok, szólj kérlek Smile //
avatar
Zawaki Hotaru
Játékos

Taijutsu Pontok : 45

Tartózkodási hely : Sunagakure no sato


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 263

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Uchiha Madara on Csüt. Júl. 05 2018, 00:17

Mialatt te a táborba igyekeztél, hogy felkelts néhányat, az alvó civilek közül, addig Mao megindult előkészíteni a csapdákat. Elegendő ideje volt még, szerencsére a tábor nem volt nagy kiterjedésű, így mire felkeltettél három civilt, s fegyvert is szereztél, addig a fiú képes volt kiszórni a jegyzeteket a tábor köré. a kunaiok a homokba fúródtak, így még inkább eltakarták a kíváncsi szemek elől. A porfelhő közeledett. A civilek egyike megmutatta, melyik kocsin tárolják a "fegyvereiket", melyek leginkább mezőgazdasági eszközök voltak. Sarlók, kalapácsok, hosszas ekék, kaszák, vasvillák. Egyik se shinobifegyver, de talán a kisebbeket képes lehetsz felhasználni a technikádhoz. Öt kalapácsot, és hét sarlót vehetsz magadhoz a gyűjteményből, ennyi volt. Természetesen a nagyobb eszközökből is vihetsz, három legalább volt mindegyikből. 
Miután felfegyverezve visszatértél a tábor "bejáratához", Mao már elkészült a jegyzetekkel. Talán egy perc volt még, mire elérte a felhő a tábort. 
Lovas emberek nyergeltek felétek, ám ők is látták már, hogy a fogadóbizottság felállt. Hangosan nevettek, mikor meglátták a két gyereket, kezükben földműves eszközökkel. Az elsők irányt váltottak, s elkezdték körbelovagolni a területet. Nyolc lovas érkezett, mind becsatlakozott a körbe, s ellentétes irányokban fogták közre az egész tábort. Majd végül az egyik kitört a circle pitből és elindult felétek. Ekkor robbant a ló talpa alatt a jegyzet, mely az égbe küldte a lovasával együtt az alakot. Egyet kilőttetek. Sajnos a hat jegyzet nem fedi teljesen be a táborotokat, s nem is voltak olyan távol tőletek, így ezzel nem intézhetitek el az összeset. 
A körözés nem állt meg, folytatták a por felkavarását, csupán megfontoltabban. Mindegyikük fegyvert fogott a kezében, amelyek szintén nem shinobifegyverek voltak, de a kalapácsnál hasznosabb és élesebb, leginkább ívelt pengéjű szablyákat, kardok alkottak. Néhányuknál pajzsszerű falemez volt, melyeket állati bőrökkel és még több fával erősítettek meg. 
Hamarosan két újabb alak válik ki a sodródó lovasok közül, ott, ahol a társukat elvesztették, bízva benne, hogy még egyszer nem robban ugyanott a talaj. Mao ismét aktivált egyet, azonban túlságosan is messze volt a robbanás hatósugarától az egyik, így csak lelökte őt a lováról, ám hamar felkelt a földről, s dühödten, fegyverét lóbálva rontott nektek gyalog a másik lovas mögött. 

_________________
A változás szele - Zawaki Hotaru | Arctalanok/Kötelékek- Hosiga Kinshu | Nagykutyák között - Shunsui | Egy bűnös város - Hyuuga Ayako, Ishihari Aki | A vadak tele - Gouken, Sizu
Lassú mesélés
Ösztönök - Kenshiro Mika || Hosszú utakon - Nara Akane
Inaktív mesélések
Taneo arénája - Hiroya || Egy csiszolatlan gyémánt - Katsumi Mao
Irányított Anime karakterek
Tobi
avatar
Uchiha Madara
Adminisztrátor

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legenda
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb+10

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Zawaki Hotaru on Kedd Júl. 10 2018, 14:36

//Madarával egy gyors levélváltásban megbeszéltem, hogy módosítom a posztot. Köszönöm szépen a lehetőséget!//


Igyekeztem megőrizni a hidegvéremet, miközben a táborba igyekeztem, hogy felkeltsek néhány embert. Agyam zakatolt a sok kérdéstől. Mao tájékoztatása szerint a porfelhőt banditák okozzák. Vagyis… gyalog nem biztos, hogy ekkora port tudnak kavarni, náluk nagyobb testű élőlényre van szükség arra, hogy felverjék a pihenő homokot… és ezek csakis hátasállatok lehetnek. A fenébe is! Egyik probléma a másik után! Egyszerűen gyűlölöm azokat a helyzeteket, amikor egy szerencsétlen állat életét el kell vennem. Egy ártatlan élet… kifizethetetlen.

Amint odaértem az egyik alvó civilhez, és megráztam a vállát, azonnal kipattant a fekhelyéről, miután közöltem a banditák támadását. Miközben a többiek is ébredtek, láttam rajtuk, hogy ez nem az első eset, tehát nem volt számukra idegen ez a szituáció. Sóhajtottam egyet. Legalább ezzel a résszel nem kell foglalkoznom… eggyel kevesebb probléma.

Az egyik civil – miután megtudakoltam, hogy hol tartják a „fegyvereiket” – megmutatta nekem az eszközszállító szekeret, amit alaposan szemügyre is vettem. Kaszák, vasvillák, kalapácsok… összegezve ezek mezőgazdasági eszközök voltak, de… ezek leginkább elterelésre vagy nagyon minimális sérülés okozására voltak használhatók. Nem volt időm alaposan kiválogatni, és egyesével megszemlélni a „fegyvereket”, gyorsan kellett döntenem.

Hirtelen észbe kaptam gondolkozás közben. A technikáim! Ugyan keveset tudok, de ezeket meg kell tanulnom használni, hiszen minél többet használom, annál gyakorlottabb leszek ezekben, és a technikáim gyakorlottságától és a használati tapasztalataimtól, no meg az eszemtől fog függeni, hogy Kazekage-sama mennyire fog megbízni bennem, és mennyire fog elismerni. Nem harcoltam még banditák ellen, számomra ez az első szituáció.

De nézzük az eszközöket. Öt kalapácsot és hét sarlót vettem magamhoz, ezek tökéletesek voltak arra, hogy legalább eltereljem a banditák figyelmét, és öt vasvillát vettem ki, majd rohantam vissza a frontvonalra, ott letettem az eszközöket magam elé, és elővettem a maradék fegyvereimet.

A porfelhő csak közeledett. Körülbelül egy percem volt még a banditák megérkezéséig. A fegyvereket gyorsan megérintettem az ujjaimmal, és a chakrafonalakat csatoltam hozzájuk, miközben feszülten figyeltem a felénk közeledő porfelhőt. Lassan kezdtek kibontakozni a körvonalak, egyre jobban láttam, hogy kik és hányan vannak. És… lóval. Basszus! Ez már kész katasztrófa.

Valamit ki kell találnom a patás állatokhoz is! Ahogy figyeltem őket, eszembe jutott egy ötlet. Ha ezek lovakkal közelednek felénk… no lovagolni nem tudok, de… mondjuk nem látok rá esélyt, de meg kell próbálnom!

Feszülten figyeltem a banditák cselekvéseit, miközben az egyik úgy döntött, hogy felénk rohan… sajnos sikerült belelépnie a robbanójegyzetes csapdánkba, ami a levegőbe repítette őt a lovával együtt. Ha jól számoltam, eredetileg nyolc volt, most már hét maradt, mivel egyet kilőttünk.
Nemsokkal ezután újabb két alak… miután a ninja társam aktiválta a robbanó jegyzetet, az egyik bandita – mivel messzebb volt a robbanástól – csak leesett a lóról. A tolvaj hirtelen felpattant és a másik mögött megindult felénk… szóval először a lovast kell elintéznem!

Nincs időm a terveken agyalni. Gyorsan kell cselekednem, ennek fényében elővettem két füstbombát, és a lovas elé dobtam. Ezután előrántottam a jobb kezemmel a tantot, és berohanva a füstbe elkapnám a bal kezemmel a ló szárát (ezzel vezetik a lovat), és a jobb kezemmel gyorsan a bandita combjába vágnám a tantot és végighúznám a lábán – mély és fájdalmas sebet ejtve - lefelé, ezután lerántanám a ló hátáról, és gyorsan felpattannék a lóra, amivel kivágtatnék a füstből vissza a kiinduló helyemre, és miután leugranék a lóról, a technikát alkalmaznám:
- Shoushuuha! – kiáltanám a technika nevét, ezzel 4 makibishit, egy vasvillát, és 2 shurikent küldenék a másik bandita felé. Ezután felpattannék a lóra és figyelném a többi banditát. Ki tudja, hogy mikor lesz újra esélyem egy másik hátast megszerezni... 
 
 
//Elővett shinobi fegyverek: 1 db kunai, 5 db shuriken, 2 db fuuma shuriken, 10 db makibishi
Elhasznált füstbomba: 2 db
Elhasznált makibishi: 4 db//
avatar
Zawaki Hotaru
Játékos

Taijutsu Pontok : 45

Tartózkodási hely : Sunagakure no sato


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 263

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Uchiha Madara on Vas. Júl. 29 2018, 21:45

Az éjben érkező banditasereg körbevette a karavánt. Az eddig álmukban élő civileknek ismét riadókészültségben kellett felpattannia, s a "bázis" bejárata felé kellett sietniük. Az eszközök nagy részének odahordásában is segítettek, egymagad nehezen fogsz egy kör alatt magadhoz annyi különböző és darabszámú eszközt a két kezedben, de végül összeszedted az általad fontosnak vélt felszerelést.
A robbanójegyzet aktiválása után, hátasáról leeső alak még mérgesebben közelített felétek, neked azonban a nála is gyorsabban vágtató lovassal kellett először szembenézned. Terved improvizált volt, így talán beválhatott. Ám az is lehet, hogy olyan helyzeteket szül, melyek nagyobb bajba sodornak, mint amilyenben eddig is voltál.
Miután a füstbombákat a földre dobtad, aktivizálódtak, s temérdek mennyiségű füstöt köptek ki magukból. Te magad a füst felé indultál, hogy kellő rejtekben csaphass le áldozatodra. Nem számolhattál azonban egy éjszakai harc improvizálásában azzal, hogy az állat miként fog cselekedni. Talán ledobja magáról a banditát, s megrémülve odébb vágtat? Vagy netalán még inkább megrémülve, felbőszülve vágtat bele a füstbe, amerre te is tartasz? Egy felbőszült állattal pedig aligha tudsz valamit tenni egy olyan helyen, ahol az orrodig sem látsz. Egy megvadult paripával való találkozáskor nem biztos, hogy törékeny alkatú kunoichink jönne ki győztesként.
Szerencsédre a ló még a füstbombába való beérés előtt megtorpant, hátsó két lábaira emelkedett, ledobva magáról lovasát, s a jegyzetek felé rohant. Ugyan ezeket a füst miatt nem láthattad, hallhattad, amint a ló megtorpan, nyerít, majd egy hangos puffanást és egy hozzá tartozó káromkodást. Végül a füstöt az ismét felrobbanó jegyzet hulláma fújta odébb. Te alig öt méterre lehettél a füsttől, amikor a két, immáron gyalog, pontosabban futva érkező, feldühödött bandita ront feléd, egyenest a felhőből. Nem voltál messze az eszközkupactól, így a chakrafonalat megalkotva, képes voltál a civilek mezőgazdasági eszközeivel kilyuggatni a két bandita testét. 
A füstbomba hatása végleg elmúlt, te pedig csak szedted a skalpokat az éjszakai harc során. Azonban szembesülnöd kellett a szörnyű valósággal, mely szerint a megmaradt banditák felsorakoztak egymás mellé, a szekérbázis bejárata előtt, előtted. S vártak. Talán társaik halálát akarták megbosszulni, vagy éppen örültek, hogy kevesebb felé kell osztani a zsákmányt, nem tudhattad, az öt lovas egy végső rohamra készül.
Az előző támadásodban felhasználtad a civil földművesek eszközeinek egy részét, a kalapácsok és a sarlók még megvoltak, illetve egy-két vasvilla. Ám egyszerre nem fogod tudni támadni mind az öt lovast velük. Helyzeti előnyöd is csökken azáltal, hogy az imént újabb jegyzet robbant fel, így lényegében szabad utat kaptak felétek a banditák. Alig húsz-harminc méter lehetett köztetek, te voltál legelöl, Mao mögötted, a megmaradt civilek pedig apró kövekkel a kezükben helyezkedtek el a kocsik tetején és oldalában. Ők nem fogják elhagyni a tábor területét, ez biztos, menekülni pedig nincs értelme olyanokkal szemben, akik hátasokon utaznak. Kell valami terv, vagy itt, a várostól, a céljaidtól és az álmaidtól egy apró köpésre fogsz elbukni. 

_________________
A változás szele - Zawaki Hotaru | Arctalanok/Kötelékek- Hosiga Kinshu | Nagykutyák között - Shunsui | Egy bűnös város - Hyuuga Ayako, Ishihari Aki | A vadak tele - Gouken, Sizu
Lassú mesélés
Ösztönök - Kenshiro Mika || Hosszú utakon - Nara Akane
Inaktív mesélések
Taneo arénája - Hiroya || Egy csiszolatlan gyémánt - Katsumi Mao
Irányított Anime karakterek
Tobi
avatar
Uchiha Madara
Adminisztrátor

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legenda
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb+10

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Zawaki Hotaru on Vas. Aug. 05 2018, 16:03

Éles sikolyok, majd a két bandita már ernyedt teste huppant a homokba, miután eltaláltam őket a fegyvereimmel. Két legyet egy csapásra. És mindezt a füstben. A számban összeszaladt nyálat fintorogva köptem ki, ezzel jelezve, h nem tetszik a helyzet és fel vagyok készülve a legrosszabbra. Ezután halványan, alig észrevehetően elmosolyogtam, miközben a füst lassan szertefoszlott. A két bandita halott. Ugyanerre a sorsra fog jutni a többi bandita, kik meg merték bolygatni a falum népének álmát. Olyan emberek álmát, kik menekülni kényszerültek otthonukból, kik most visszavágynak... 

Miután a füst eloszlott, felmértem a terepet. A maradék öt bandita egymás mellé állt, szembe velem, mögöttem Mao helyezkedett el, azután volt a tábor. Arra már rájöttem, hogy a menekülésnek nincs értelme, sőt, számomra egyenesen gyávaság. Számomra az az illető elárulja nemcsak a bajtársait, hanem a hazáját, és a faluja hírnevét csorbítja... mindegy is. 

Az az öt rohadék egy végső rohamra készül. Lássuk csak... 25 méter a távolság köztünk (a lovasok és Hotaru között), mögöttem pár méterre Mao van, azután a fegyverkupac. Nincs más választásom, de ezt meg kell oldanom valahogy egyedül... Mao tartja majd a frontot, hiszen eddig jól csinálta. Egyedül nekiugrani az öt lovasnak egyenesen öngyilkosság. Ráadásul Mao még csak egy akadémiai tanuló, ez túl nagy feladat lenne neki, így olyan feladatot kell neki adnom, amit ő is simán tud teljesíteni. Nem mintha lebecsülném őt, de én vagyok az egyetlen, aki genin... cöh, mindegy. Érvelni ráér a banditák kibelezése  után. 

Nézzük... ha a sima bunshinokat küldöm feléjük, és ha azok egy füst formájában eltűnnek, szinte biztos vagyok abban, hogy a lovak megijednek, és ledobják a lovasukat... megvan! Láncreakció! Ha az egyik megijed, akkor a többi is meg fog! Fejemben gyorsan összeállítottam egy tervet a lovak megijesztésére. Két sima bunshint küldök feléjük, mind a kettő a kezében tart egy - egy füstbombát, így ha eltűnnek, akkor a füstbomba reakcióba lép... így a lovak akár meg is bokrosodhatnak. Nekem meg ezalatt az idő alatt kell a fegyverkupachoz jutnom... rizikós terv, de beválhat. A lényeg, hogy a hangsúly a gyorsaságon és a pontosságon múlik... 

Miután kiötöltem a tervemet, akcióba lendülnék. 
- Bunshin no jutsu! - mondanám a technika nevét, ezután halk pukkanással két klón jelenne meg mindkét oldalamon, egy méterre tőlem. Ezután elővennék két füstbombát, az egyiket a bal oldali klónom kezébe tenném, míg a másikat a jobb oldali klónom kezébe, akik elindulnának, miután megkapták a füstbombát.

(Klónok)
A klónjaim egy vonalban futnának, megtartva a két méter távolságot, a jobb oldali klón egy méterrel maradt le a bal oldali klóntól. Amint elérnék a banditák őket, és (akár megsérülnek, akár nem) a jutsu feloldódna, vagyis egyszerűen eltűnnének, elejtve a két füstbombát, ami akcióba lépne, és nagy füstöt csinálna. A paripák megbokrosodnának, ledobálva a lovasukat, még talán össze is taposnák őket. (de ezt a mesélő eldönti Very Happy )

(Az igazi)
Amint a klónjaim elindulnának, én hátrarohannék a fegyverkupachoz, és - miután a kezembe vettem a két fuuma shurikent - egymás után hajítanám el őket, ezzel feldarabolva talán egy két túlélő banditát. Ezután készenlétben várnék.


//A kékkel a klónok mozgását szemléltettem, Hotaru arra számít, hogy a lovak itt megijednek, és össze is tapossák a banditákat Very Happy persze, igyekeztem úgy megírni, hogy eldönthesd. A zöld, az igazi zárójeles a valódi Hotaru cselekvéseit szemlélteti. Remélem, jó lett a poszt, ha valami kusza, kérdezz nyugodtan PM-ben Very Happy //
avatar
Zawaki Hotaru
Játékos

Taijutsu Pontok : 45

Tartózkodási hely : Sunagakure no sato


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 263

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Uchiha Madara on Hétf. Aug. 13 2018, 00:19

A banditák felsorakoztak egymás mellé. Akár a vadnyugatos filmekben, ahol a seriff egymaga áll szemben a környéket riogató gazfickókkal. Egymagad álltál szemtől szemben velük, mélyen tekintetüket figyelve. Már csak az övtartón lógó fegyveren tartó kéz hiányzott a képből. Csakhogy a jelenei seriffnek nem volt pisztolya, s talán nem is ő volt a leggyorsabb. A középső tolvaj, vélhetőleg a főnök, egy-két lépéssel előrébb lépett.
- Kislány. El az útból, vagy eltaposunk. Ne akard a hőst játszani. Ebből az országból eltűntek a hősök. S lassan az egész ország is el fog tűnni. Sunagakure hanyatlásnak indult, ez pedig a töketlen vezető érme. Az a takonypóc...ő tesz tönkre mindent, nem mi. Mi csak meg akarunk élni. Úgyhogy el az útból.
Amennyiben odébb állsz, szó nélkül, a férfi felmosolyog, majd a csapatával együttesen lovagol be a táborba. A civilek rémülten bujkálnának a kocsik takarásában. Félnek, ugyanis ha egy shinobit legyőztek ezek a rablók, akkor a civil ember mégis miként vehetné fel a versenyt? Talán sehogy. 
Viszont ha nemet mondasz a bandita ajánlatára, a földre köp, majd megfordulna lovával.
- Jól van, fiúk. Égjen minden! A nőket visszük, azt a kis fruskát pedig hozzátok elém!
Ekkor a négy másik bandita kardot rántott, s elkezdett feléd ügetni. A lovak port kavartak maguk alatt, ahogy egyre jobban redukálták a köztetek lévő távolságot. 
Hotaru azonban fel volt készülve a rohamra, ám hibázott. Talán nem volt eléggé felkészült egy efféle helyzetre, ahol a túlerő jóval felülmúlhatja képességeit? Vagy talán az akadémián nem figyelt túlságosan is oda? Vagy csak szimplán tudta, hogy nincs esélye, s mértékelt olyan lehetőségek között, melyek közül mindegyike rossz volt, ő pedig...a nagyobbik rosszhoz nyúlt. 
A kunoichi, miután megalkotta a két bunshint, a zsebeiből elővett bombákat nyomta a kezükbe, pontosabban a kezüknek. Mivel a sima bunshinoknak nincs fizikális testük, így a mozdulattal együttesen semmisült meg a két klónod, s ejtetted a két bombát a földre. hatalmas füst lepett el téged. Sötét, kavargó, sűrű füst. Hangokat hallottál, lovak nyerítésének hangját, egy vagy talán két, egymástól különböző hangot. Majd hirtelen elvágtatott melletted egy ló, rajta pedig az egyik kendős férfi. Amilyen gyorsan jelent meg a füstben, oly gyorsan távozott, így esélytelen, hogy még csak meg is sebezd. Ahogy forogsz a hangok irányába, teljesen elveszted az érzékelőképességed, nem vagy képes megállapítani, honnan is érkeznek a támadók, s merre van mindaz, aminek a védelméért áldozod az életed. 
Újabb nyerítést hallasz, ezúttal a hátad mögül. A ló feje előbukkan a füstből, s az egyik bandita ül rajta. Kezében ívelt pengéjű fegyvert fogott, melyet maga mellé emelt, hogy elhaladva melletted, sebet ejthessen a testeden. A penge, a lónak köszönhetően, hihetetlenül gyorsan érkezett, esélytelen lett volna elkerülni. Talán a szemed is lehunyod, miközben a patkók kopogása keveredik a nyerítéssel és a pengék csúsásával, s ezen hangok szimfóniájában felkészülsz a halálra. 
A végzet, bármennyire is különös, nem fájt annyira, mint gondoltad. Sőt, egyáltalán nem éreztél semmi változást. Meghaltál vajon, vagy még nem? Amennyiben kinyitod a szemed, láthatod, hogy még mindig a füstben állsz, ám valami más volt, mint eddig. Valami volt előtted, s a lovas között. Homoknak tűnt, az is volt. Valamiféle homokgömb, mely eltakarta a tested azon részét, amelyre a bandita akart lecsapni. A homok lassan lepergett körülötted, ekkor megláttad mögötte a szintén homokkal körbevett hátast, s a hátán csapdába ejtett lovasát. A bandita állatának lábait erősen fogta a felkúszó homok, mely nem csak az állatot tartotta fogva, hanem a rablót is. A férfi a dereka felé nyúlt szabad kezével, hogy kiszabadítsa a rátekeredett homokszerűséget, mikor a mellkasába fúródott egy kunai. Amint a teste élettelenül esett le a lóról, a homok elengedte a hátast. 
A füstfelhő lassan kezdett szétoszlani, így ismét aktív résztvevőként figyelhetted az eseményeket. Nem maradt sok energiád, bárki is támadta meg a lovast, szükséged lesz a segítségére.
A füstön túl egy idegen alak állt, s kézpecséteket formálva vette célba a homokkal a másik három alakot is. Nem tartott sokáig elfogni őket, s nemes egyszerűséggel a homok alá zárni őket. Eltemette mind a három alakot még azelőtt, hogy azok könyöröghettek volna. Az idegen ezután feléd fordult, majd közeledni kezdet. Léptei könnyűek voltak, szinte halhatatlanok, lábait úgy emelte a homokban, mintha két évtizede csak abban járna. Nem egy esetlen, szenvedő járás volt, az biztos. A füst javarészt már tovaszállt, mégis, a felkavarodó porból nem tudtad rendesen kivenni az arcát. Miután melléd ért, láttad csak, hogy a fejét és testének java részét, szürkés, kopottas rongydarabok díszítették, melyek szinte tökéletesen belepasszolnak a homok végtelen és átlagos színeibe. Az alak magas volt, igen csak magas. Miután megállt előtted, a válladra helyezte a kezét.
- Jól vagy? Nem esett bajod? Mi a neved
Miután válaszolsz a férfi kérdéseire, ugyanis hangja alapján férfinak titulálhatod, leveszi a kezét a válladról, majd megfordul. A rajta lévő köpenyre húzott taktikai mellényéből kilógó részeken egy Skarabeusz jelképet vélhetsz felfedezni. A férfi megállna egy pillanatra, neked háttal. Fejét félig elfordítani a válla felett, majd annyit mondana,
- Jó munkát végeztél, Hotaru. Nélküled azoka civilek már nem élnének
Az ismeretlen, bár már talán találkoztál korábban a hátán viselt szimbólummal, mely Sunagakure egyik klánjához tartozott, a társadhoz, Maohoz indult, s tette fel ugyanezen kérdéseit. Végül a Skarabeusz a tábor felé vette az irányt, hogy a civil lakossággal együttesen ismét mozgósíthassák a kocsikat, s a Nap első sugaraiban elindulhassatok a város felé. A hatalmas fal, mely egykoron védte, dicső városát, ismét sunagakurei shinobikkal és zászlókkal volt őrizve. Miután pedig végigért a karaván a hosszas úton, megláthattátok újból Sunagakure no Satot. Mennyi idő telhetett is el, mióta utoljára a főúton sétálhattál? Mennyi szenvedés is ért téged, mióta el kellett hagynod eme csodás otthonod? 
A civilek eldobták a kezükben tartott értékeiket, s futottak, hogy megölelhessék otthonuk ajtajait. Ugyan a város még nem volt egykori pompájában, látszott rajta, hogy a javítási munkálatoknak köszönhetően sikerült helyrehozni. 
Maoval, a Skarabeusz kérésére a kórházba mentek, ahol ellátnak élelemmel, vízzel, s némi orvossággal, ami pótolhatja a sivatagban nélkülözésre ítélt energiátokat. A postod két napnyi pihenéssel érjen véget, melyet szigorúan a kórházban kell eltöltened.

_________________
A változás szele - Zawaki Hotaru | Arctalanok/Kötelékek- Hosiga Kinshu | Nagykutyák között - Shunsui | Egy bűnös város - Hyuuga Ayako, Ishihari Aki | A vadak tele - Gouken, Sizu
Lassú mesélés
Ösztönök - Kenshiro Mika || Hosszú utakon - Nara Akane
Inaktív mesélések
Taneo arénája - Hiroya || Egy csiszolatlan gyémánt - Katsumi Mao
Irányított Anime karakterek
Tobi
avatar
Uchiha Madara
Adminisztrátor

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legenda
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb+10

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Zawaki Hotaru on Hétf. Aug. 13 2018, 18:10

Higgadtan figyeltem, ahogy a középső bandita – ezek szerint a vezetőjük – előrébb lép, és elkezd dumálni. Felszegett fejjel hallgattam, amit mondott, én meg egyből tudtam a választ. A számban összeszaladt nyálat a földre köptem.
- Kizárt, hogy ilyen mocskos férgeknek, mint ti, átadjam a karavánt. Csak a holttestemen keresztül. És megmondom előre: ti fogtok meghalni! – köpöm oda a banditáknak a kemény szavakat. Láttam, ahogy a banditavezér odakiált a többieknek, és elkezdtek felém jönni. 
- Nem fogjátok elhagyni élve a csatateret! – kiáltottam oda a felém száguldozó lovasoknak, miközben a kézpecséteket formálva két sima bunshint hoztam létre, és mire megérintettem őket, nagy hibát követtem el: az érintéstől a két bunshin eloszlott, a füstbomba meg egyenesen a földre esett, és akcióba lépett. Óriási füst keletkezett, én meg összezavarodtam. De tudtam, hogy ez még nem a vég. Előrántottam a katanámat, és a hallásomra hanyatkozva figyeltem a környezetet. Lovak nyerítése, más hangok szűrődtek ki, de a nagy füstnek köszönhetően nem tudtam, hogy mi merre van. Az egyik ló nagyon gyorsan elvágtatott mellettem, még megsebezni se tudtam…
Újabb nyerítés, ami a hátam mögül jött. Mire a hang irányába fordultam, megjelent a lovas, aki támadni készült… a katanát tartó kezemet nem tudtam megmozdítani… túl sok chakrát használtam fel a harcok során. Behunytam a szememet, és vártam… vártam a halált…
De nem jött. Mire kinyitottam a szememet, az elém táruló látványtól a fenekemre estem, bele a homokba. Homokgömb volt előttem, ami lassan kezdett leperegni. Lélegzetemet visszafojtva figyeltem az előttem lezajló eseményeket.
Miután a homok lepergett, észrevettem, ahogy az előttem álló ninja egyszerűen leszúrja a banditát. A füst lassan eloszlott, miközben levegőhöz jutottam, és felálltam. A másik ninja nemes egyszerűséggel elintézte a másik három banditát a homokkal, és felém fordult.
- Ki vagy te? – kérdeztem meglepetten, miközben elkezdett felém lépni. Egyszerűen nem volt erőm semmire, még a beszéd is nagy megerőltetés volt.
Éreztem, ahogy a vállamra teszi a kezét, és megkérdezett néhány dolgot. A hangjából ítélve férfi. Kérdésére egyszerűen bólintottam, a bemutatkozásra összegyűjtöttem a maradék erőmet.
- Zawaki… Hotaru… - ezután a férfi levette a kezét a vállamról és megfordult. A köpenyén… a Szkarabeusz szimbólum… Sunagakure egyik klánja… hallottam róluk az Akadémián. Hangos sóhaj szakadt ki belőlem. Megmentett.
- Kazekage-sama… küldött? Honnan tudtatok… rólunk…?
Hallottam, ahogy megdicsér, amire csak mosolyogni tudtam.
- Ugyan, ez a kötelességem…
Miközben a Szkarabeusz feltette a kérdéseket Maonak, lassan elvánszorogtam a karaván felé, majd ahogy a Nap felkelt, elindultunk, és Sunagakure no satóig meg se álltunk. Én meneteltem továbbra is, hiába voltam hullafáradt, és hiába volt velünk a Szkarabeusz. Mire elértünk a falu őrhelyét, egy erős széllökés levert a lábamról, a fáradtságomnak köszönhetően. Esés közben először a bal kezemet támasztottam a homokba, majd az egész testem a homokban landolt…


*****
Három nap múlva


Ébredeztem, a szobámba beszűrődött a fény Felülve az ágyban körülnézve rájöttem, hogy kórházban vagyok. Ez... Sunagakure faluja. Végre! A tekintetemet az ágy mellett lévő éjjeliszekrényre szegeztem, és megláttam a ruháimat ott, a fejpántommal együtt. Hány napot aludtam át? 



//Hoaru átaludta a két napot, szóval a harmadik napon ébredt fel. Sajnos nagyon sok eseménynek volt szemtanúja, ami rögtön jött egymás után, így mire a faluhoz értek, nem bírta tovább, és elájult, túl sok volt a chakravesztesége, legalábbis szerintem. Remélem, jó lett Very Happy ha nem, írj Pm-et//
avatar
Zawaki Hotaru
Játékos

Taijutsu Pontok : 45

Tartózkodási hely : Sunagakure no sato


Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 263

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Uchiha Madara on Pént. Aug. 24 2018, 14:43

A Skarabeusz jellel ellátott shinobi segített a civileknek összekészülni, miközben kérdéseiddel bombáztad őt. 
- Ahogy mondod. A Kazekage kérésére kezdtük felkutatni a sivatag részeit, hogy az eltévedt karavánokat haza tudjuk épségben kísérni. A robbanásokat kilométerekről láttam, ezért is siettem ide. Hányan sérültek meg a mieink közül? - a férfi segítségével gyorsan elkészülhettetek, s elindulhattatok végre valahára...haza. A városba érve végleg kimerültél, talán a látvány, a tudat, vagy a sok chakrahasználat volt az oka, hogy elvesztetted eszméleted, s kómába estél. Abuso két kezével megragadott, s személyesen vitt be a kórházba, Maoval együtt. 
...
Miután felkeltél, a fehér kórházi szoba először ijesztőnek hathatott, ám az ablakon beszűrődő fénynek köszönhetően, mégis az otthon melegének ereje töltött fel. Vidám, játszadozó gyerekhangot hallhattál a fény felől. Az utcán gyerekek játszottak, miközben a felnőttek még mindig serényen dolgoztak. Ugyan a város javarészét képesek voltak rekonstruálni, ideje volt beköltözniük, s saját otthonukat is helyrehozni. A boltok ismét megteltek áruval és vásárlókkal. 
- Felkeltél, Hotaru? - kérdezte a hátad mögül egy ismerős hang. Mao állt az ajtóban. Mosolyogva futna feléd, s ölelne át. Egy nővér is belép a kórterembe, hogy egy utolsó vizsgálatot végezzen rajtad. Vérnyomás, légzési vizsgálat, minden, amit egy rutinvizsgálaton szokás. A nővér mosolyogva jelentené ki, egészséges vagy, egy kis evés és még egy kis pihenéssel pedig visszatérhetsz a shinobiság mindennapjaiba. Elmondta azt is, hogy a Kazekage kérésére két óra múlva jelenjetek meg az akadémia udvarán. 
Mao javaslatára elindultok az egyik helyi vendéglőbe enni. A választék ugyan nem oly nagy, de ízre bármelyiket is választod, biztosan tökéletes lesz. A jóleső ebéd közben Mao vidáman mesél, mi is történt vele az elmúlt két napban. Megpróbált megszökni egyik este a kórházból, annyira megkívánta a rament. 
...
Az akadémia udvarához érve számos gennint, chunnint és jounint láttok, külön csoportokba szedve. A csoportok közül a genninek két, a többiek egy sorban álltak, teljes vigyázzban. Vagy másfél tucatnyi gennin közé soroltak titeket is, s állítottak be a széles egyenes végére. Vagy negyed óra eltelt, mire a "tömeg" teljesen elcsendesült, s megkezdhették a megbeszélést. Az egyik épület tetején megjelent a vörös hajú Kazekage, Gaara. Néhány chunnin és jounin állt körülötte, testőrök lehettek. Miután a kazekage előre lépett, mindenki tiszteletes testtartásban állt meg.
- Örömnap ez a mai. A háborúnak vége, s a városunk is újból megtelt élettel. Vége a szenvedésnek, a menekülésnek. Vége a kínoknak, s ugyan sebeink nyomot hagynak egy életen át, a tudat, hogy élünk, felerősít minket. Hálás vagyok mindenkinek, aki képes volt visszatérni a faluba, s segítette a helyreállításokat. A civil lakosság javarésze még mindig próbálja visszaállítani a régi pompáját a városnak, most azonban a shinobikhoz szólok. Mindenkit csapatokba fogunk osztani ismételten, sok diák és tanár vesztette életét, így a régi rendszer nem működhet tovább. A jouninok és a chunninok megkapták már a listákat, így kérek mindenkit, hogy aki a nevét hallja, jelentkezzen az adott jouninnál. Még egyszer köszönöm nektek, hogy vagytok és éltek. Találkozunk még, most azonban rengeteg dolgom van még. Vigyázzatok magatokra, őrizzétek az álmot. Sunagakureért.
Miután a Kazekage elhagyta az akadémiát, néhány jounin lépett elő papírosokkal. Neveket kezdtek felolvasni, s hamarosan kialakultak az első csapatok. 
- Zawaki Hotaru, kilences csapat. Nidao Mao, kilences csapat. Sinaro Naigi, kilences csapat.
A kilences csapat három ifja odébb vonult. Maot ismerted már, Naigi azonban még ismeretlen volt a számodra. Fiatal kunoichi volt, szép arcú lány, rövid szőke hajjal. A hátán valamiféle táska vagy csomag lehetett, melyet vadul pólyába tekertek. A bábhasználók hordanak efféle felszerelést. Majd végül...megjelent a mesteretek. A Skarabeusz klánhoz tartozó férfi, aki alig három napja mentett meg. Talán a véletlen műve, vagy talán ő maga kérte személyesen? Nem tudhattad.
- Sziasztok, a nevem Yonmare Abuso. Én leszek a kilences csapat vezetője. A legjobb lenne, ha mindannyian bemutatkoznátok, s mesélnétek egy kicsit magatokról. 
- Én...én... ugrált felemelt kézzel Naigi. Abuso megadta neki a szót.
- A nevem Sinaro Naigi. Bábhazsnáló cslaádból származom, a bábjainkat mi magunk készítjük. A háború ideje alatt meghalt az édesanyám, úgyhogy most az édesapámmal és a testvéremmel együtt élek. Az az álmom, hogy én legyen a legjobb bábhasználó egész Sunagakureban...


+3 chakra a késésért. 

_________________
A változás szele - Zawaki Hotaru | Arctalanok/Kötelékek- Hosiga Kinshu | Nagykutyák között - Shunsui | Egy bűnös város - Hyuuga Ayako, Ishihari Aki | A vadak tele - Gouken, Sizu
Lassú mesélés
Ösztönök - Kenshiro Mika || Hosszú utakon - Nara Akane
Inaktív mesélések
Taneo arénája - Hiroya || Egy csiszolatlan gyémánt - Katsumi Mao
Irányított Anime karakterek
Tobi
avatar
Uchiha Madara
Adminisztrátor

Specializálódás : Fegyverek || Ninjuu kódex


Adatlap
Szint: S
Rang: Legenda
Chakraszint: Az öt Kage erejénél is nagyobb+10

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Határvidék

Témanyitás  Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

10 / 10 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.